1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Háztartás és család adatok I. (1981)

A HÁZTARTÁSOK ÉS CSALÁDOK NAGYSÁGÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Családok

A CSALÁDOK TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELE Az ország társadalmi-foglalkozási viszonyában végbement változások - a háztartásokéhoz hasonlóan - a családok társadalmi-foglalkozási összetételét is átalakították. Az elmúlt népszámlálás óta a nyugdijasok számának nagymértékű emelkedése folytán jelentősen növekedett azoknak a családoknak az aránya, ahol a férj, illetve az apa vagy az anya inaktiv kereső (20 %-ról 26 %-ra). Az aktiv kereső foglalkozású családfők családjai közül jelentősebben csökkent a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjainak az aránya; 1949-ben még az összes családnak csaknem felében a családfő aktiv mezőgazdasági fizikai dolgozó volt, 1960-ban már csak egyharmadában, 1970-ben is még minden hatodik családban, s jelenleg minden tizennegyedik családban mezőgazdasági aktiv kereső a családfő. A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak az arányánál nem mutatkozik jelentős változás, az elmúlt husz év alatt arányuk 45 %-ról csak közel 47 %-ra emelkedett. A szellemi dolgozó aktiv kereső családjainál 1949-től folyamatos emelkedés mutatkozik, az elmúlt tiz év alatt nem változott jelentősen az arányuk. A családok a családfő aktivitása és társadalmi-foglalkozási csoportja szerint .„ , ,,, . (Százalék) A családfő társadalmi-foglalkozási csoportja Aktiv kereső Inaktiv kereső A családfő társadalmi-foglalkozási csoportja 1949 1960 1970 1980 1949 1960 1970 1980 Mezőgazdasági fizikai 48, 6 33, 4 15, 6 7,2 5,7 6, 3 6, 1 6, 3 Nem mezőgazdasági fizikai 35, 8 44, 8 45, 9 46, 7 10, 5 15, 0 Szellemi 8,2 13, 8 18, 6 19, 9 1, 7 1.7 3, 3 4, 9 Összesen 92, 6 92, 0 80, 1 73,8 7,4 8, 0 19, 9 26, 2 A családok átlagos nagyságában - csak a nagyobb társadalmi-foglalkozási csoportokat figyelembe véve - legnagyobb a változás 1970-hez képest az aktiv kereső mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjainál és az inaktiv kereső nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál, ahol 9 fővel emelkedett, illetve az utóbbi csoportnál 9 fővel csökkent a 100 családra jutó családtagok száma. Az átlagos gyermekszám az aktiv kereső társadalmi-foglalkozási csoporthoz tartozó családokban azonos maradt a hetvenes években; ezen belül a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjainál 8-cal, a szellemi foglalkozásúaknál 3 gyermekkel több, a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál 2 gyermekkel kevesebb jut 100 családra. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek számánál, - az előző népszámláláshoz képest - ahol a férj vagy az apa, illetve az anya aktiv kereső társadalmi-foglalkozású, kivétel nélkül minden csoportban emelkedett a 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma. A legjelentősebb növekedés 100 családra számitva 15 gyermekkel a szellemi foglalkozásúak családjainál észlelhető. 37