1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

ÖSSZEFOGLALÓ

Az aktiv keresők iskolázottsági szintje mind a fizikai, mind a nem fizikai (szellemi) munkörben dolgozóknál kedvező irányban változott. 1980-ban a fizikaiak 31 %-a, a szellemi pályákon dolgozók négyötöde már legalább középfokú végzettséggel rendelkezett, szemben a tiz évvel korábbi 14, illetve 66 %-os aránnyal. Ezen belül jelentősen emelkedett a szellemi foglalkozásúak között a felsőfokú végzettségűek hányada is: tiz évvel korábban egyötödük, jelenleg több mint egynegyedük ilyen magasan képzett. - Az aktiv keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének változása eltért a korábbi időszak fejlődési irányától. 1970-1980 között a szolgáltatás jellegű ágazatok létszámgyarapodása felgyorsult, a nem mezőgazdasági termelő ágak közül pedig elsősorban a szállitás és hirközlés, valamint a kereskedelem területén dolgozók száma nőtt jelentősebben, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak korábbi erőteljes létszámgyarapodását mérsékelt csökkenés váltotta fel. Ezzel egyidejűleg lelassult a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozó aktiv keresők számának csökkenése. Az aktiv keresők ágazati strukturája a főbb településtípusokat tekintve is jelentősen módosult. A legjellemzőbb változást az jelentette, hogy a fővárosban erőteljesen, a vidéki városokban mérsékelten visszaesett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya. Ez nagyrészt azzal függ össze, hogy a vidéki ipartelepítés mellett, a munkaerőigényesebb szolgáltatás jellegű ágak fejlődése felgyorsult, továbbá a kereskedelem, valamint a szállitás és hirközlés bővitése is jelentős létszámgyarapodást eredményezett. Ily módon az arányok Budapesten és a vidéki városokban ez utóbbiak javára tolódtak el. A községekben is jellemző volt ez a tendencia, de itt az aktiv keresők között az iparban dolgozók aránya kissé tovább emelkedett, ugyanakkor jelentősen csökkent a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozók hányada. A mezőgazdaságban, valamint az iparban és épitőiparban dolgozó aktiv keresők arányát tekintve hazánk a megfigyelt európai szocialista országok körében közepes helyet foglal el, viszont a szállitás és hirközlés, valamint a kereskedelem súlyaránya tekintetében felzárkóztunk az első helyen álló NDK-hoz. Az aktiv keresők közül a szolgáltatás jellegű ágak részesedése Csehszlovákiában, az NDK-ban és nálunk szinte azonos, egyedül a Szovjetunióban magasabb. A megfigyelt európai és tengerentúli kapitalista államok zömében a mezőgazdaság jóval kisebb hányadát köti le az aktiv keresőknek, mint a szocialista országokban, emellett az ipar és épitőipar részesedése is általában jóval alacsonyabb. Ebből következik, hogy a különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok között a többi népgazdasági ágban dolgozók arányát tekintve ellenkező irányú eltérés jelentkezik. - Az aktiv keresők társadalmi szektorok szerinti összetétele az 1970-es években csak kevéssé változott. A szocialista szektoron belül kissé eltolódott az arány az állami szektor javára. A szövetkezeti szektor visszaesése lényegében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek aktiv kereső létszámának csökkenésével függ össze. - Az aktiv keresők foglalkozás szerinti összetételében - a két alapvető csoportot tekintve folytatódott az előző évtizedre jellemző változás, miszerint tovább csökkent a fizikai foglalkozásúak, ugyanakkor növekedett - bár a korábbinál jóval mérsékeltebben - a nem fizikai (szellemi) tevékenységet végzők száma és aránya. A fizikai foglalkozásúak számának csökkenését főleg a mezőgazdasági tevékenységet végzők jelentős - a megfelelő népgazda5