1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - A foglalkoztatottság nemzetközi áttekintése

Az aktiv keresők ágazati megoszlása a megfigyelt európai KGST országokban az alábbi sajátosságokat mutatja: - A mezőgazdaságban dolgozó aktiv keresők hányada az elmúlt évtized során - hazánkhoz hasonlóan - a többi KGST országban is csökkent. A Szovjetunióban pl. 1970-es évek elején az aktiv keresők egynegyede, az évtized végén pedig alig több mint egyötöde dolgozott a mezőgazdaság területén, vagyis az arányok lényegében hasonló módon változtak mint nálunk. Jóval alacsonyabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az (iparilag fejlett NDK-ban és Csehszlovákiában: az előbbiben az aktiv keresőknek alig több mint (egytizedét, az utóbbiban 14 %-át köti le a mezőgazdaság. Ezzel szemben legmagasabb az e népgazdasági ágban dolgozók hányada Romániában, ahol a mezőgazdaság az összes aktiv keresőből 31 %-os arányban részesedik. Viszonylag magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak hányada Lengyelországban (27 %) és Bulgáriában (25 %) is. - Az iparban és építőiparban dolgozók együttes aránya a két hagyományosan ipari jellegű KGST országban kiemelkedően magas : az NDK-ban az aktiv keresők többségét (51 %-át), Csehszlovákiában közel felét (48 %-át) e két népgazdasági ág köti le. A többi megfigyelt európai KGST országban az ipar és építőipar részesedése 39-44 % között mozog, igy hazánk 42 %-os aránnyal ez utóbbiak körében középen helyezkedik el. - Hazánkban a szállitás és hirközlés, valamint a kereskedelem területén dolgozó aktiv keresők létszámának az elmúlt évtized során tapasztalt jelentős gyarapodása azt eredményezte, hogy e két népgazdasági ágban dolgozók!együttes arányát tekintve felzárkóztunk az első helyen álló NDK-hoz, szemben a tiz évvel korábbi állapottal, amikor ilyen vonatkozásban közepes helyet foglaltunk el a KGST országok között. - A nem anyagi ágakban dolgozók hányada a KGST országok közül a Szovjetunióban a legmagasabb, ahol az aktiv keresők közel egynegyedét ilyen területeken folgalkoztatják. A KGST-n belül a másik végletet Románia jelenti, ahol a szolgáltatás jellegű ágakban dolgozók aránya mindössze 13 %. Csehszlovákiában, az NDK-ban és hazánkban e területeken szinte azonos az aktiv keresők részaránya (lényegében egyötöd). A megfigyelt kapitalista államok aktiv keresőinek ágazati összetételét egybevetve a KGST országokéval, jelentós eltéréseket tapasztalunk, melyek főbb jellemzői a következőkben összegezhetők: - A vizsgált kapitalista államokban a mezőgazdaság területén dolgozók aránya - néhány kivételtől eltekintve - a 10 %-os szintet sem éri el, sőt Belgiumban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban mindössze 3 % körül mozog. Általában jellemző, hogy a tőkés államokban a mezőgazdaság az aktiv keresőknek jóval kisebb hányadát köti le, mint a szocialista országokban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mezőgazdaság tényleges szerepét tekintve a két különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok közötti eltérés általában kisebb, mint az ágazati arányok alapján adódó differencia. Több szocialista államban ugyanis a mezőgazdaságon belül jelentős a nem mezőgazdasági - ipari, építőipari, kereskedelmi, szogáltatási stb. - tevékenységet végzők hányada. Hazánkban pl. a szövetkezeti parasztság több mint kétötöde nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végez. A kapitalista országokban viszont a mezőgazdaságba sorolt aktiv keresők rendszerint ténylegesen mezőgazdasági jellegű foglalkozást folytatnak. 50