1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)
A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele foglalkozás, állománycsoport és beosztás szerint
A sgámszerü változások következtében a fizikai foglalkozású alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok között 1980-ban már a szakmunkások képezték a legnagyobb csoportot, arányuk 43 %-ra emelkedett, szemben a tiz évvel korábbi 34 %-kal. A betanított munkások hányada jelenleg szinte azonos a szakmunkásokéval, a segédmunkásoké pedig tiz év alatt fölére (15 %-ra) csökkent. E kedvezőnek mondható tendencia más vonatkozásban viszont azt ereuniényezi, hogy a segédmunka iránti kereslet növekedése miatt a kvalifikált munka anyagi elismerése bizonyos mértékig háttérbe szorul. A fizikai foglalkozású alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok összetétele állománycsoport szerint Állománycsoport Szám (1 000 fő) Százalékban Index: 1980 Állománycsoport 1970 1980 1970 1980 1970=100,0 Szakmunkás 1 183 1 414 34, 0 42,6 119,6 Betanitott munkás 1 226 1 398 35,3 42,1 114,0 Segédmunkás 1 067 510 30,7 15,3 47,8 Összesen 3 476 3 322 100,0 100,0 95, 6 A férfiak és nők állománycsoport szerinti összetétele továbbra is jelentős eltérést mutat. Az 1970-es évtized folyamán a nők körében kissé erőteljesebben (21 %-kal) emelkedett a szakmunkások száma, mint a férfiak között (19 %-kal), számszerüségét tekintve viszont ez az előbbieknél csak 38 ezres, az utóbbiaknál viszont 193 ezres növekedést jelentett. A betanitott munkásként dolgozó férfiak száma tiz év alatt érdemben nem változott (mindössze 3 ezerrel csökkent), vagyis a teljes állománynövekedés a nők körében jelentkezett. A segédmunkások számának és arányának csökkenése a két nemnél közel azonos volt. Az arányo k tehát mindkét nemnél a képzettebb munkások javára tolódtak el, de mig a férfiak között a szakmunkások hányada emelkedett erőteljese n (45 %-ról 56 %-ra), addig a nők körében a betanitott munkások arányának növekedése volt jelentő s (45 %-ról 62 %-ra módosult). A segédmunkások számának 1970 óta tapasztalt jelentős visszaesése azt eredményezte, hogy arányuk a férfiak között egynegyedről 13 %-ra, a nők körében pedig kétötödről egyötödre csökkent. A két nem tekintetében a szakképzettség terén fennálló különbségeket jól tükrözik a következő arányszámok: 1980 elején száz szakmunkás közül mindössze 16 volt nő, ugyanakkor a betanitott munkások között a nők 52 %-os, a segédmunkások között pedig 46 %-os arányt képviseltek. 1980 elején a nem fizikai (szellemi) munkakörben foglalkoztatott alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egynegyede vezető, irányitó beosztásban dolgozott, 56 %-a szakalkalmazotti, ügyintézői munkakört látott el, közel egyötöde pedig ügyviteli besorolású volt. A szellemi foglalkozásúak beosztás szerinti összetétele a két nem tekintetében jelentós eltérést mutat. A férfiak között jóval magasabb a vezető, irányitó munka körben dolgozók arány a (44 %), mint a nők körébe n (11 %), ugyanakkor a férfiaknak csak kis hányad a (4 %-a) lát el ügyviteli feladatokat, mig a nőknek igen jelentős része (31 %-a). Az összes vezető, irányitó beosztásban dolgozó között a nők mindössze 26 %-os arányt képviselnek, ugyanakkor a beosztott ügyintézőknek többsége (60 %-a), az ügyviteli besorolásuaknak pedig zöme (92 %-a) női munkavállaló. 43
