1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők összetétele foglalkozás, állománycsoport és beosztás szerint

- A különböző jellegű szolgáltatási tevékenységet végzők háromnegyedét kötötték le a megfelelő népgazdasági ágak, emellett kiemelkedően magas volt közülük az iparban dolgozók aránya (16 %). A többi népgazdasági ág az ilyen jellegű tevékenységet végzők köréből csak minimális (1-3 % közötti) arányban részesedett. - A fizikai foglalkozásúak között a legnagyobb létszámot képviselő ipari foglalkozásuaknak is döntő többsége (71 %-a) a tevékenység jellegének megfelelő népgazdasági ágban dolgozott, továbbá jelentősebb volt még közülük a mezőgazdaság (11 %), a szállitás és hírközlés (6 %), valamint az építőipar (5 %) részesedése. - A vízgazdálkodási foglalkozásúak nagy többsége (68 %-a) szintén a megfelelő népgazdasági ágban dolgozott, további jelentős hányadukat (17 %) pedig az ipar foglalkoztatta. Figyelmet érdemel még arányuk a szolgáltatás jellegű ágakban (6 %). - A szállítási és hírközlési foglalkozásúak között már jóval alacsonyabb volt az azonos ágban dolgozók aránya; az ilyen foglalkozásúak felét kötötte le a megfelelő népgazdasági ág. Ugyanakkor más területeken - főleg a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, személy és teherszállítási feladataik ellátásához - jelentős számban foglalkoztattak szállítási tevékenységet végző dolgozókat. Kiemelkedően magas volt közülük az ipar és a mezőgazdaság részesedése (15, illetve 14 %), de a szolgáltatás jellegű ágak is jelentős hányadukat (9 %-ukat) kötötték le. Ezen túlmenően emlitésre méltő még az arányuk az építőipar (6 %), valamint a kereskedelem (4 %) területén. - Az építőipari tevékenységet végzők már korántsem koncentrálódtak ugy a megfelelő népgazdasági ágba, mint ahogy azt az előbbi foglalkozási főcsoportokba tartozóknál láttuk. Az építőipar 43 %-át foglalkoztatta a megfelelő tevékenységet végzőknek, ugyanakkor az iparon belül kialakult úgynevezett "házilagos építőipar" kapcsán 21 %-ukat az ipar kötötte le. Az építőipari tevékenységet végzők jelentősebb arányban dolgoztak még a mezőgazdaság (13 %), a szolgáltatás jellegű ágak (10 %), a szállitás és hírközlés (6 %), valamint a vízgazdálkodás (5 %) területén. - Az anyagmozgatógép-kezelők, árukezelők többségét (58 %-át) az ipar foglalkoztatta, de az ágazatok jellegéből adódóan, jelentős hányadukat kötötte le a mezőgazdaság (12 %), a kereskedelem (11 %), valamint a szállitás és hírközlés (8 %). Ugyanakkor az ilyen jellegű tevékenységet végzőknek egyaránt 5 %-a dolgozott az építőiparban, illetve a szolgáltatás jellegű ágakban. - Az egyéb foglalkozási főcsoportba tartozók - a korábbiakban jelzettek szerint - lényegében olyan munkakörökben dolgoztak, amelyek ellátása általában semmiféle képesitést nem igényel, igy pl. portás, anyagmozgató, rakodó, kézbesítő, takarító, segédmunkás stb. Az ilyen jellegű tevékenységet végzők legnagyobb hányada (32 %-a) a szolgáltatás jellegű ágak területén dolgozott, 29 %-át az ipar, 13 %-át a mezőgazdaság, egytizedét a kereskedelem foglalkoztatta, s közel egyenlő (8, illetve 7 %-os) arányban dolgoztak az építőipar, valamint a szállitás és hírközlés területén. A nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak tiz év alatti 296 ezres létszámemelkedéséből 101 ezer az általában munkaerő-gondokkal küzdő egészségügyi és kulturális foglalkozásokban jelentkezett, további 72 ezerrel pedig a műszaki foglalkozásúak száma nőtt. Ezzel a műszaki foglalkozásúak korábbi igen gyorsütemü állománynövekedése mérséklődött, az egészségügyi és kulturális munkakörökben 39