1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - Az aktiv keresők korösszetételének és iskolázottságának alakulása

A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint, településtípusonként (Százalék) Gazdasági Budapest Városok Községek aktivitás 1960 1970 1980 1960 1970 1980 1960 1970 1980 Aktiv kereső 54, 5 55, 5 50,0 46,6 49,0 48,0 46,2 45,2 45,8 Inaktiv kereső 9, 0 18,1 25,1 5, 5 12,6 18, 0 2,3 12,3 20,6 Eltartott 36, 5 26,4 24,9 47,9 38,4 34, 0 51, 5 42, 5 33,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 A munkaképes korú népesség foglalkoztatottsági szintje a fővárosban a legmagasab

b (83 %), de a budapesti agglomerációs övezetet magába foglaló Pest megyében, valamint Tolna megyében is (egyaránt 81 %) némileg meghaladja az országos átlagot (80 %). Ugyanakkor egyes, nagyrészt mezőgazdasági jellegű, illetve csak ujabban iparosodó megyékben viszonylag alacsony (Hajdú-Bihar megyében 76 %, Szabolcs-Szatmár megyében 74 %). A foglalkoztatottsági szint ugyancsak alatta marad az országos átlagnak azokban az ipari megyékben is, ahol a helyben telepitett ipar strukturája (bányászat és nehézipar döntő szerepe) miatt a nők rendszeres foglalkoztatása viszonylag korlátozottabb, ugyanakkor a férfiak között a korkedvezményes nyugdijasok, illetve rokkantak száma jelentősebb. Nagyrészt ezzel magyarázható az átlagosnál alacsonyabb mértékű foglalkoztatottság Baranya és Komárom megyében (egyaránt 78 %), Nógrád megyében (77 %), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (76 %). A gazdasági aktivitás területi differenciáltsága a munkaképes korú férfiaknál kevéssé jelle

mző; az országos átlagtól (87 %) való eltérés - 2, illetve + 4 % között mozog. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatottsági szintje legmagasabb Tolna megyében, ugyanakkor - a már emiitett okokkal összefüggésben - legalacsonyabb Komárom és Nógrád megyében. Ez utóbbiakban - főleg a bányászat jelentőségéből adódóan - a korkedvezményes, illetve rokkant nyugdijasok nagyobb arányát jelzi a munkaképes korú férfiak között az inaktiv keresők kiemelkedően magas aránya (egyaránt 9 %). A munkaképes korú nők foglalkoztatottsági szintjének területi különbségei elég jelentősek. Az e korcsoportba tartozó nők között a gazdaságilag aktivak aránya a fővárosban kiugróan magas (80 %), a megyék közül viszont csak Pest megyében (72 %) haladja meg az országos átlagot (71 %). Ugyanakkor egyes mezőgazdasági jellegű, vagy a nők foglalkoztatása szempontjából kedvezőtlenebb adottságú megyékben jóval az átlag alatt van, mint pl. Szabolcs-Szatmár megyében (61 %), BorsodAbaúj-Zemplén megyében (64 %) és Hajdú-Bihar megyében (65 %). Ezeken a területeken a munkaképes korú női népességnek még jelentős hányada (19, 18, illetve 15 %-a) az elméleti munkaerőtartalékot képező egyéb eltartottak közé tartozik. AZ AKTIV KERESŐK KORÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ISKOLÁZOTTSÁGÁNAK ALAKULÁSA Az aktiv keresők korösszetételének alakulását nagymértékben befolyásolja az egyes korcsoportokba belépő, illetve más korcsoportokba átlépő korosztályok ingadozó létszáma, a fiatalok közül a továbbtanulók arányának, az idősebbek közül pedig a nyugdíjkorhatáron tul dolgozók hányadának alakulása, továbbá a nőknél a gyermekgondozási segély igénybevételének mértéke, illletve a ház16