1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint

hogy 1980-ban az aktiv keresők 43 %-át már a nők alkották, mig arányuk husz évvel korábban 36 %-ot, 1970-ben pedig 41 %-ot tett ki. A nők kőzött a gazdaságilag aktivak aránya - a férfiakétól eltérően növekvő irányzatot mutat

. A női népességnek két évtizeddel ezelőtt még csak egyharmada folytatott aktiv kereső tevékenységet, jelenleg pedig már kétötöde gazdaságilag aktiv. Ha emellett számitásba vesszük a gyermekgondozási segélyen levőket, ugy 1980-ban a teljes női népességnek 45 %-a tekinthető foglalkoztatottnak. Az aktiv keresők összetétele nemek szerint Év Férfi Nő Aktiv kereső férfi Aktiv kereső nő Év Férfi Nő a férfiak az összes aktiv kereső a nők az összes aktiv kereső Év 1 000 fő százalékában 1949 2 892 1 193 65,4 70,8 25,0 29,2 1960 3 069 1 691 63,9 64,5 32,8 35, 5 1970 2 934 2 055 58,6 58,8 38,6 41,2 1980 2 867 2 202 55,3 56,6 39,9 43,4 A munkaképes korban levő férfiak (15-59 évesek) foglalkoztatottsága már több évtizede teljesnek mondható

. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatottsági szintje az elmúlt évtizedben 87 %-ot némileg meghaladó szinten stabilizálódott. Meg kell azonban jegyezni, hogy husz évvel korábban még 92 %-os arányt képviseltek körükben az aktiv kereső tevékenységet folytatók, majd a rokkantsági, valamint a korkedvezményes nyugdijasok számának fokozatos emelkedésével párhuzamosan csökkent a gazdaságilag aktivak aránya, ugyanakkor emelkedett az inaktivaké. Ezen túlmenően a továbbtanulók hányadának - nagyrészt a születési mozgalom hullámzásából adódó - ingadozása is befolyásolta a gazdaságilag aktivak arányát. A férfiaknál azonban tényleges munkaerőtartalékról nem beszélhetünk, hiszen több évtizede 1 % körüli arányt képviselnek a munkaképes korú férfiak között a tanulmányokat nem folytató eltartottak. Szám szerint ez 1980-ban 34 ezer főt jelentett, akiknek közel fele eleve testi vagy szellemi fogyatékosnak vallotta magát, ugyanakkor jelentős közöttük a felsőfokú tanintézetbe előfelvételit nyert személyek száma is. A nők a korábbi évtizedekben még számottevő munkaerőtartalékot jelentettek, de jelenleg már közöttük is csaknem megvalósult a teljes foglalkoztatottság

. 1960-ban a munkaképes korú (15-54 éves) nőknek még csak fele folytatott aktiv kereső tevékenységet, ugyanakkor igen magas (46%) volt a tanulmányokat nem folytató háztartásbeliek, vagy más kifejezéssel élve, az úgynevezett "egyéb eltartottak" aránya. Ez utóbbiak hányada még 1970-ben is elég jelentős (2 3 %) volt, de azóta lényegesen csökkent. 1980-ban a 15-54 éves nőknek alig több mint egytizede (közel 320 ezer fő) tartozott ebbe a csoportba. Munkaerőtartalékot elméletileg ez a réteg képez, azonban figyelembe kell venni, hogy közöttük jelentős azoknak a száma, akik különböző okok - betegség, családi lekötöttség, esetenként megfelelő helyi munkalehetőség hiánya stb. - miatt nem tudnak munkát vállalni. Korlátozza továbbá az e csoportba tartozó nők bekapcsolódását a társadalmilag szervezett munkába a kedvezőtlen korösszetételük is: többségük (56 %-uk) a 40-54 éves korosztályhoz tartozik, akiknek kétötöde 50-54 éves. Ez azt is jelenti, hogy azok a nők, akik ténylegesen akarnak, vagy képesek munkát vállalni, eddig zömmel meg is.tették. Ma már tehát a nők körében sincs számottevő munkaerőtartalék, hiszen 14