1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Foglalkozási adatok I. 1. rész (1981)

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA - A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint

I. FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTÍV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT 1980. január 1-én hazánk mintegy 10 millió 710 ezer főnyi népességének 47 %-a folytatott aktiv kereső tevékenységet, 21 %-a tartozott az inaktív keresőnek minősülő nyugdijasok és gyermekgondozási segélyen levők közé, 32 %-a pedig eltartott volt. Az 1970 óta eltelt tíz év alatt az aktiv keresők száma mérsékelte

n (80 ezerrel), az inaktív keresőké erőteljese

n (807 ezerrel) emelkedett, az eltartottaké viszont jelentőse

n (500 ezerrel) csökkent. Az elmúlt évtized egészét tekintve, a gazdaságilag aktivak létszámemelkedése jóval kisebb mértékű (1, 6 %) volt, mint a népességé (3, 8 %), ellentétben a korábbi évtizedekben tapasztaltakkal, amikor az aktiv keresők számszerű gyarapodásának mértéke jelentősen meghaladta a népességét. (Az 1950-es évtizedben az aktiv keresők száma 16,5 %-kal, a következő tiz évben 4, 8 %-kal emelkedett, szemben a népesség adott időszakban történt 8,2%-os, illetve 3,6 %-os gyarapodásával. ) Az aktiv keresők számának korábbi gyors ütemü növekedése az 1970-es években tehát lelassult, sőt az évtized közepén a növekvő tendenciát mérsékelt ütemü csökkenés váltotta fel. Ez lényegében azt jelentette, hogy a népesség gazdasági aktivitása az 1970-es évtized derekán tetőzött, majd az 1976-1980 közötti időszak egészét tekintve mérsékelten csökkent. 1980 elején a gazdaságilag aktivak össznépességhez viszonyított aránya már nemcsak a tiz, hanem a husz évvel korábbi szintet sem érte el. A csökkenés több tényező együttes hatásának a következménye volt. Egyrészt az elmúlt évtizedben jelentősebb mobilizálható munkaerőtartalék már nem állt rendelkezésre, valamint egyre kisebb létszámú évjáratokba tartozók léptek munkaképes korba, s közöttük is növekedett a különböző fokon továbbtanulók aránya, igy fokozatosan csökkent az ifjúsági utánpótlás is. Másrészt az életkor felső határának kitolódása folytán emelkedett az időskorúak száma és aránya, s mivel hazánkban a nyugdíjjogosultság általánossá vált, tovább nőtt a nyugdijasok aránya. Erősítette ezt a folyamatot a korkedvezményes nyugdíjazásra jogosultak körének kiterjesztése, a rokkantsági nyugdijasok számának folyamatos emelkedése, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok korábbi magasabb nyugdíjkorhatárának fokozatos leszállítása az általános nyugdíjazási korra. Mérséklőleg hatott továbbá a népesség gazdasági aktivitásának alakulására a gyermekgondozási segély igénybevételének fokozódása is. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gyermekgondozási segélyen levő fiatal anyák lényegében a foglalkoztatottak közé tartoznak, hiszen az aktiv kereső tevékenységből való kikapcsolódásuk átmeneti jellegű, ennek megfelelően csak a segélyezés időtartama alatt számítanak inaktív keresőnek. 11