1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)

A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Családi állapot szerinti megoszlás

hajadon. A válások nagy gyakoriságát jelzi, hogy az 1960-ban kötött házasságok mintegy 25 %-a, az 1970-ben kötött házasságok 30 %-a bomlott fel. Évente mintegy 28 ezer válást mondanak ki a biróságok; a válások abszolút száma, az 1 000 lakosra számitott és az 1 000 fennálló házasságra jutó arányszámuk egyaránt a jelenség emelkedő alapirányzatát tükrözik. A válás a 20-24 évesek korcsoportjában a leggyakoribb és az életkor előrehaladtával csökken. A válások 36 %-át az együttélés első négy évében mondják ki, a házasság a fennállás időtartamának növekedésével stabilizálódik. Növekedik az ismételten elváltak száma és aránya is. Két évtized alatt az ismételten elvált férfiak száma megháromszorozódott, a nőké három és félszeresére emelkedett. A nőtlenek és hajadonok számának és arányának csökkenése az elsődlegesen házasodási korúak, 15-19 évesek hányadának csökkenéséből, az özvegyek aránynövekedése a legöregebbek, 75 éves és idősebbek arányának emelkedéséből ered. Mivel a családi állapot szerinti összetétel változásai részben a kormegoszlás módosulásának következményei, a változások általános iránya nem minden korcsoportra jellemző: az özvegyek arányának mindkét nemnél tapasztalható növekedésével szemben 65 éves kortól a férfiaknál, a nőknél pedig már a 45. életévtől csökkenés mutatkozik; a nőtlenek, illetve hajadonok arányának általános csökkenése a 25-54 éves és a 70 éves és idősebb férfiaknál, valamint a 25-39 és a 80 éves és idősebb nőknél nem jelentkezik. A házasok arányának a 15 éves és idősebb népesség összességében mutatkozó csekély mérvű növekedése a férfiaknál csak a 25 éven aluli, a 70-74 éves és a 85 éves és idősebb, a nőknél pedig a 15-24, az 50-59 és végül a 65 éves és idősebb korcsoportokban tapasztalható. A férfiak családi állapot szerinti megoszlása alig mutat eltérést az egyes településtípusok között, eltekintve az elváltak arányától, amely Budapesten kétszer akkora, mint a községekben. A nők családi állapot szerinti strukturája viszont igen különbözik egymástól településtípusonként. A 15 éves és idősebb női népességnek a fővárosban és a városokban mintegy 15, a községekben csupán 12 %-a nem ment férjhez. A vidéken élők közel kétharmada házas, Budapesten csupán 57 %. Az özvegyek hányada Budapesten és a községekben jóval magasabb, 17 %, mint a városokban, ahol 14 %. A főváros női népességének közel egytizede elvált, ami a községekben jelentkező arány háromszorosát teszi ki. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint, településtípusonként (Százalék) Családi állapot Budapest Városok Községek Családi állapot férfi nő férfi nő férfi nő Nőtlen, hajadon 21, 5 15, 3 22, 1 15, 6 22,1 11,7 Házas 68,9 57, 5 71,1 64,2 71, 3 67, 5 Özvegy 3, 5 17, 3 3,0 14,1 3, 9 17, 5 Elvált 6,1 9,9 3,8 6,1 2,7 3, 3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 18