1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)

A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A nemek aránya

A népesség számának megyénkénti alakulása kiegyenlítettebb, mint az 1960-as években volt. Népességfogyás csupán Békés és Bács-Kiskun megyében következett be, szemben az előző évtizeddel, amikor a megyék többségében csökkent a népesség. A mindkét időszakban növekvő népességű megyék közül az 1970-1979 közötti tényleges szaporodás mértéke hét megyében alatta marad az 1960-as évtizedének, kettőben viszont meghaladta azt. A népességgyarapodás legszámottevőbb ütemet Pest (11 %), Fejér (7 %), valamint Győr-Sopron és Komárom (6-6 %) megyében ért el. Jelentős az eltérés a megyék között a természetes szaporodás mértékében: Szabolcs-Szatmár 9 %-os, Fejér és Hajdú-Bihar 7-7 %-os természetes szaporodásával szemben a mutató értéke Somogy és Csongrádban 1-2 % közötti. A megyék túlnyomó többségében vándorlási veszteség jelentkezett, a legnagyobb Szabolcs-Szatmárban (5 %). A vándorlásokból eredő nyereség egyedül Pest megyében volt számottevő, ugyancsak 5 %. A NEMEK ARÁNYA A népesség nemek szerinti összetétele és igy a nemek aránya az 1970-es évek folyamán alig módosult: az 1 000 férfira jutó nők száma mindössze 1-gyel, 1 064-re nőtt. Ezzel a nőtöbblet csökkenésének a világháború vége óta tartó folyamata megállt. A jelenség oka a férfiak halandóságának a nőkét meghaladó mértéke, aminek következtében az 1970-1979 közötti népességnövekedésben - ellentétben az előző évtizeddel - a nők jutottak túlsúlyba. A nemek arányának alakulása Év 1 000 férfira jutó nő Férfi Nő Év 1 000 férfira jutó nő növekedés az előző népszámlálás százalékában 1949 1 081 19 60 1 073 8, 6 7,9 1970 1 063 4,2 3,1 1980 1 064 3,7 3,8 A nőtöbblet a 60 évesnél fiatalabb fő korcsoportokban csökkent, az öregkoruak körében nőtt. A tendencia egyfelől kedvező, másfelől kedvezőtlen: a kiegyensúlyoz ódás a párválasztási korban a házasságkötések alakulására gyakorolhat jótékony befolyást, az öregkorban viszont növeli a magányosan élő nők ellátásának gondjait. A nemek arányának mutatója, az 1 000 férfira jutó nők száma a településtipusok közül a fővárosban a legmagasabb, 1 131, 18-caltöbb, mint tiz évvel korábban, a városokban 1970-hez képest közel ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a községekben csökkent. így a településtipusok között a nőtöbblet tekintetében fennálló különbség Budapest és a városok viszonylatában egy árnyalattal, a főváros és a községek vonatkozásában másfélszeresre nőtt. 13