1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 21. Demográfiai adatok (1981)

A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A népesség településtípus szerinti megoszlása

Népszaporodás (1 000 fő) Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Természetes szaporodás Élveszületés Halálozás Vándorlási különbözet 1881-1890 680 647 2 509 1 862 33 1891-1900 794 732 2 597 1 865 62 1901-1910 758 837 2 627 1 790 - 79 1911-1920 375 362 2 116 1 754 13 1921-1930 698 772 2 309 1 537 - 74 1931-1941 631 560 1 902 1 342 71 1941-1948 - 111 333 1 456 1 123 - 444 1949-1959 756 916 2 073 1 157 - 160 1960-1969 361 352 1 410 1 058 9 1970-1979 387 400 1 684 1 284 - 13 A népesség tényleges szaporodásának megfelelően nőtt a népsűrűség, 1980. január 1-én 1 km^-en 115,1 volt, 4,2-vel több, mint tiz évvel korábban. 1870-ben 53,9, a századfordulón 73, 7, 1949-ben 98, 9, 1960-ban 107,1 és 1970-ben 110,9 fő jutott 1 km

2-re. A NÉPESSÉG TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA A népesség területi megoszlása - a településhálózat fejlesztésével tartósan érvényesülő irányzatok következtében - némileg módosult. Az elmúlt évtizedben nemcsak a községek, hanem - első izben - a főváros népességhányada is csökkent, a vidéki városoké viszont az előző évtizedével azonos mértékben növekedett. Ez utóbbi körülmény következtében az ország népességén belül a városlakók jutottak többségbe. A fejlődésre jellemző volt a viszonylag gyors urbanizációs folyamat, felgyorsult a megyeszékhelyek népességgyarapodása és tovább nőttek középvárosaink is. A népesség belső vándorlása továbbra is a hiányosabb felszereltségü, kisebb településekből a magasabb színvonalú alapellátást nyújtó, nagyobb településekbe, városokba irányult. A népesség számának alakulása településtípusonként Településtípus 1 000 fő Százalék Településtípus 1960 1970 1980 1960 1970 1980 Budapest Városok Községek 1 783 2 633 5 545 2 001 3 109 5 212 2 059 3 642 5 008 17, 9 26,4 55,7 19,4 30,1 50, 5 19,2 34,0 46,8 Összesen 9 961 10 322 10 709 100,0 100,0 100,0 11