1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 19. Veszprém megye adatai (1981)

A fogalmak magyarázata

Lakott lakás az, amelybe az eszmei időpontban legalább egy személy állandó vagy ideiglenes lakóként be volt jelentve. A lakott lakások adatainak közlése az úgynevezett "lakónépesség"-re vonatkozik, ezért a lakószámmal kapcsolatos táblákon a "Lakás lakónépesség nélkül" adatsor is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - többnyire munkavégzés, tanulás miatt - egy másik lakásba ideiglenesen bejelentkezett. Az ilyen személyek az ideiglenesen bejelentett lakóhelyük adataiban szerepelnek. Nem lakott lakás az, amelynek az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakója nem volt. (Ilyenek: a kiadatlan, az átmenetileg üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még igénybe nem vett uj lakások és a csak idényszerűen, általában dologidőben szállásként használt - pl. tanyai - lakások.) A nem lakott, személyi tulajdonu üdülőegységeket - fekvésük helyén, településén - 1 980-ban nem irták össze. így az 1980. évi lakásadatokban ezek száma nem szerepel és levonásra került az 1970. évi adatokból is, azonban az 1949. és 1960. évi adatok ezek számát is tartalmazzák. LAKÁSOK NAGYSÁGA A lakások nagyságcsoportba sorolása egyrészt a szobák száma és nagysága, másrészt az alapterület szerint történt. 2 A szobák száma és nagysága szerinti besorolá

s - az előző népszámlálások 6 m -nél na2 gyobb "lakószoba" szerinti csoportosításával szemben - az összes 4 m -nél nagyobb alapterületű 2 2 szobák, illetve a lakószobák (1 2 m -nél nagyobb) és a fél- és kisszobák (4-12 m ) számának figyelembevételével a következő: 2 - a

z összes szobák száma szerinti csoportosítá

s - a 4 m -nél nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt (pl. az egy szobából és két fél- vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás). Egyes táblákon e csoportosítás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is: 2 - a szoba és félszoba alapjá

n csoportosított adatok esetében a 4-12 m alapterületű szobával is rendelkező lakások félszobánként is besorolásra kerültek. Amennyiben a lakásnak 2 több 7-12 m -es félszobája is van, akkor két félszoba e csoportosításnál egy szobát ké2 pez. (Pl. az egy szobából és két 7-12 m -es félszobából álló lakás az kétszobás.) CJgyan2 igy a két 4-6 m -es kisszoba vagy a páratlan maradék kisszoba e csoportosításnál egy félszobának számit. A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák az összes szobaszám szerinti adatokkal való összehasonlítás megkönnyítése végett a besorolást általában összevontan- félszoba nélkülis tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás, a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt, kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti csoportosításhoz viszonyítva. 33