1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 19. Veszprém megye adatai (1981)

A fogalmak magyarázata

Népgazdasági ág Ág az at Alágazat Szakágazat Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások (folytatás) Költségvetési gazdasági szolgáltatás (folytatás) Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés Kereskedelem Költségvetési egyéb gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Állattenyésztés, állatégészségügy Mezőgazdasági termékek minősitése Növényvédelem Erdő- és vadgazdálkodás Mezőgazdasági egyéb feladatok Közlekedési célú gazdasági szolgáltatás Kereskedelmi célú gazdasági szolgáltatás Számitástechnikai és adatszolgáltatási feladatok Áruraktározás Gazdasági egyéb tevékenység Egyéb szolgáltatás Az ágazatokat tartalmazó táblázatokban különböző összevonások szerepelnek; a kötet legrészletezettebb táblázata (2.2.3 és 2. 2. 4. ) sem tartalmazza a teljes szakágazati felsorolást. Az 1.2.8, az 1.2.20, valamint a 4. 2. 2-4. 2. 5 sz. táblázatok "Nem anyagi ágak együtt" rovatában a "Személyi és gazdasági szolgáltatás", az "Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás", valamint a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágak összevontan szerepelnek. A 2. 2. 23 sz. táblázat "Egyéb" rovatában a "Vizgazálkodás", a "Személyi és gazdasági szolgáltatás", az "Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás", valamint a "Közösségi közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágak összevontan szerepelnek. A 4.2.2 sz, táblázat inaktív keresőinek ágazati bontásánál az "Egyéb népgazdasági ágak együtt" rovata az "ipar, építőipar", a "Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" kivételével valamennyi népgazdasági ágat tartalmazza. A mezőgazdasági termelés alágazat egyes táblázatokban állami mezőgazdaság, szövetkezeti mezőgazdaság, egyéb mezőgazdaság szerint részletezett. Az egyes népgazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba, szakágazatokba a besorolás a következők szerint történt: a/ Az aktív keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba az ágba, ágazatba, alágazatba, illetve szakágazatba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást. (Pl., ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, ágazati besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) 21*