1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. Szolnok megye adatai (1981)

A fogalmak magyarázata

Népgazdasági ág Ágazat Al ágazat Szakágazat Közösségi, köz- Költségvetési igazgatási és gazdasági szolegyéb szolgál- gáltatás tatások (folytatás) (folytatás) Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés Kereskedelem Költségvetési egyéb gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Állattenyésztés, állategészségügy Mezőgazdasági termékek minősitése Növényvédelem Erdő- és vadgazdálkodás Mezőgazdasági egyéb feladatok Közlekedési célú gazdasági szolgáltatás Kereskedelmi célú gazdasági szolgáltatás Számítástechnikai és adatszolgáltatási feladatok Áruraktározás Gazdasági egyéb tevékenység Egyéb szolgáltatás Az ágazatokat tartalmazó táblázatokban különböző összevonások szerepelnek; a kötet legrészletezettebb táblázata (2. 2. 3 és 2. 2. 4. ) sem tartalmazza a teljes szakágazati felsorolást. Az 1. 2. 8, az 1. 2. 20, valamint a 4. 2. 2-4. 2. 5 sz. táblázatok "Nem anyagi ágak együtt" rovatában a "Személyi és gazdasági szolgáltatás", az "Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás", valamint a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágak összevontan szerepelnek. A 2. 2. 23 sz. táblázat "Egyéb" rovatában a "Vizgazálkodás", a "Személyi és gazdasági szolgáltatás", az "Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás", valamint a "Közösségi közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágak összevontan szerepelnek. A 4. 2. 2 sz. táblázat inaktiv keresőinek ágazati bontásánál az "Egyéb népgazdasági ágak együtt" rovata az "ipar, építőipar", a "Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás" kivételével valamennyi népgazdasági ágat tartalmazza. A mezőgazdasági termelés alágazat egyes táblázatokban állami mezőgazdaság, szövetkezeti mezőgazdaság, egyéb mezőgazdaság szerint részletezett. Az egyes népgazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba, szakágazatokba a besorolás a következők szerint történt: a/ Az aktiv keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba az ágba, ágazatba, alágazatba, illetve szakágazatba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást. (Pl., ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, ágazati besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) 21* ,