1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

ÖSSZEFOGLALÓ Az 1970-es évtized főbb népesedési folyamatait, a foglalkoztatottság alakulását, a háztartások és családok összetételének, valamint lakásviszonyainak változását, a város megyén belüli szerepének alakulását összefoglalóan a következők jellemezték. Kaposvár népesség

e 1980. január elején 72 374 fő volt, 11 445 fővel, 19 %-kal több, mint tiz évvel azelőtt. A népesség tényleges szaporodása valamivel kevesebb volt, mint az előző évtizedben. A városba való beköltözések arányának mérséklődése ellenére a népesség tényleges szaporodásának nagyobb hányada, több mint kétharmada továbbra is a vándorlási nyereségből adódott. 2 1980. január 1-én 1 km -en 646 ember élt Kaposváron, tiz évvel korábban pedig 544 fő. A népesség korösszetételér

e az öregedési folyamat átmeneti lassulása jellemző. Ennek oka egyrészt az, hogy az I. világháború idején született kis létszámú nemzedékek a hetvenes években érték el az öregkort, másrészt ebben az időszakban népesebb nemzedékek kerültek a szülőképes korba és emellett érvényesült az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések kedvező hatása is. Az átmeneti jellegre utal azonban az, hogy a legöregebb - 75 éves és idősebb - korosztályok létszáma és súlya nőtt. A népesség jövőbeni öregedését jelzi az a tény is, hogy a 15-39 éves fiatal felnőttkoruak viszonylagos súlya csökkent, ugyanakkor az 50-59 éves idősebb felnőttkoruaké emelkedet. A népesség iskolázottsági szintj

e tovább javult: a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya erőteljesen nőtt, a 8. osztálynál alacsonyabb végzettségűeké ezzel egyiődben lényegesen csökkent. Az utóbbiak többsége öregkoru, a felszabadulás előtt járt iskolába. A népesség gazdasági aktivitá

s szerinti összetétele a hetvenes évtizedben jelentősen módosult. Az aktiv keresők - korábbi évtizedekre jellemző - gyorsütemü létszámemelkedése lelassult és nem érte el a népességnövekedés mértékét, emiatt népességen belüli arányuk kissé visszaesett. Az inaktiv keresők /nyugdijasok és gyermekgondozási segélyen lévők/ száma és aránya ugyanakkor erőteljesen emelkedett, az eltartottaké pedig tovább csökkent. A háztartáso

k összetétel változását - a korábbi évtized irányzatának megfelelően - a többcsaládos háztartások különválása és az egycsaládosok növekedése jellemezte. A családo

k száma mintegy ötödével több az 1970. évinél, összetételében annyiban változott, hogy a házaspárból álló családok hányada valamivel kisebb, az egy szülő gyermekből álló családoké pedig nagyobb, mint tiz évvel korábban. A gyermekkel élő családok száma kisebb mértékben nőtt, mint a gyermek nélkülieké. A lakásviszonyo

k számottevően javultak. A lakásállomány növekedése a felszabadulás óta a hetvenes években volt a legnagyobb. A lakásállomány több mint egyharmada 1970 óta épült. A lakott lakások közül a két- és többszobások aránya 1980-ban már 80 %-ot tett ki, s főleg a lakótelepek épitésével számottevően javult a lakások felszereltsége . 5