1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

A külső lakóterüle

t az előbbi két városrészt körülölelő központi belterület, amelybe beékelődnek északon a lakótelepek, keleten és nyugaton az ipari területek. A városközpont déli oldalával közvetlenül határos, de a két városrészt teljesen elkülöniti egymástól az itt húzódó vasútvonal és a vele párhuzamos Kapós folyó. Alacsony beépitésü, általában falusias jellegű, a lakóházak 95 %-a földszintes. A városi népesség több mint egyharmadának lakóhelye. A városkép az elmúlt két évtized alatt jelentősen megváltozott, a városközponttal északon határos belső lakóterületbe ékelődött a Kalinyin lakótele

p, amelynek tizszintes épületei egy térfallá álltak össze és a város fölé nőttek. A Kalinyin lakótelep a hetvenes évek végéig teljesen összeépült a Béke-Füredi lakóteleppel, melynek északi része folyamatosan továbbépül a Kinizsi lakótelep irányába. így e három lakótelep belátható időn belül szerves egységet alkot a jelenleg épités alatt álló Toldi lakóteleppel. Kissé távolabb észak-keleti irányban épült a Zaranyi lakótelep, amely nagyságát tekintve elmarad az előbbiektől. A lakótelepek együttesen a városlkaók közel egynegyedének otthona, ahol a lakóházak 98 %-a emeletes. A város ipari területe

i két teljesen különálló egységet képeznek, melyre elnevezésük is utal /Keleti-, illetve Nyugati ipartelep/. Ez a két - viszonylag nagykiterjedésű - terület azonban olyan ritka, zömében - 95,4 %-ban - családiházas beépitésü terület, hogy a lakosságnak mindössze 5 %-a él itt. Az ipari munkahelyeknek viszont több mint kétharmada erre a területre koncentrálódik. A város egyéb belterüle

tét, a hetvenes években a városhoz csatolt három község együttesen /Kaposfüred, Toponár és Töröcske/ adja. A központi belterületen 1980-ban a város állandó népességének 90-, lakónépességének 91 %-a lakott. A lakónépesség további 7 %-a az egyéb belterületen, 2 %-a külterületen élt. /A 40 külterületi lakott helyből négynek a lélekszáma meghaladja a 100 főt, ebből 179 fővel Répáspuszta a legnagyobb./ Az egyes városrészekben lakó népessé

g nemek szerinti összetétele és korszerkezete nagyon különböző. Jellemző az, hogy a város központi belterületén több a nő, mig az egyéb belterületen a nemek aránya kiegyenlítettebb, a külkerületen ugyanakkor férfiak vannak többségben. A korösszetétel általában kedvezőbb a központi belterületen, mint az egyéb bel-, illetve külterületen. A központi belterület egyes városrészei között azonban az előbbieknél lényegesen nagyobbak a különbségek. A városrészenkénti eltérés legnagyobb a városközpont és a lakótelepek között. Legidősebb a belváros lakossága és legfiatalabb a lakótelepeké. Előbbieknek 20 %-a, utóbbiaknak alig 6 %-a a 60 éves vagy idősebb. A városközpontban lakóknak csaknem a fele 40 éves és idősebb, mig a lakótelepeken élőknek a negyedét sem teszi ki az ilyen korúak aránya. Előbbiekből következik az, hogy a gyermekkoruak hányada kétszer akkor a lakótelepeken, mint a városközpontban. 40