1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

Kaposvár megyén belüli központi szerepe tükröződik abban, hogy a megyében lakó értelmiségi és szellemi foglalkozású aktiv keresőknek több mint egyharmada él a megyeszékhelyen, mig az összes aktiv keresőnek csak egyötöde kaposvári lakos. Az egyes osztályok és rétegek aktiv keresőinek megoszlása területenként 19 80 /Százalék/ Megnevezés A munkásosztályhoz A szövetkezeti parasztsághoz A nem fizikai /szellemi/ foglalkozású Kisárutermelők, kiskereskedők Megnevezés tartozó A nem fizikai /szellemi/ foglalkozású Kisárutermelők, kiskereskedők Megnevezés aktiv keresők Kisárutermelők, kiskereskedők Kaposvár 21,6 1,8 34,5 13,1 Barcs 3,6 1,9 3,5 2,0 Marcali 3,8 2,2 4,2 3,2 Nagyatád 4,7 0,3 5,2 1,4 Siófok 6,0 1,2 9,6 6,8 Városok együtt 39, 7 7,4 57,0 26,5 Községek együtt 60, 3 92,6 43,0 73,5 MEGYE ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Az egyes társadalmi csoportok háztartásainak összetételében jelentős különbségek tapasztalhatók. Az egyes osztályokhoz, rétegekhez tartozó háztartásokban a háztartásfők gazdasági aktivitása nagyon eltérő; mig a munkásosztályhoz tartozió háztartásoknak 72 %-ában, az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozók 77 %-ában, a kisárutermelők, kiskereskedők háztartásainak 67 %-ában, addig a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartásoknak mindössze 30 %-ában aktiv kereső a háztartásfő. Ez utóbbi háztartások 47 %-a csak inaktiv keresővel rendelkezik, és 5 %-ában egyáltalán nincs kereső. Az értelmiségi és egyéb szellemi réteg háztartásai közül kisebb /15 %/ ugyan az inaktiv háztartások aránya, mint a munkásosztályhoz tartozóknál /19 %/, a háztartásoknak aktiv keresők száma szerinti összetétele azonban a munkásosztályhoz tartozó háztartásokban a kedvezőbb. Ez utóbbi háztartások között nagyobb hányadot tesznek ki azok, amelyek három vagy több aktiv keresővel rendelkeznek. Ebből adódóan valamivel több /147/ a 100 háztartásra jutó aktiv keresők átlagos száma. Ezzel szemben az értelmiségi és egyéb szellemi háztartásokban 100 aktiv keresőre kevesebb inaktiv kereső és eltartott jut, mint a munkásosztályhoz tartozó háztartásokban /89, illetve 99/. Az aktiv kereső háztartásfővel rendelkező háztartások összetételében, az előbbieknél lényegesen kisebb különbségeK tapasztalhatók. E szerint a 100 aktiv háztartásra jutó aktiv keresők száma a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartásokban a legnagyobb, mivel e háztartásoknak közel egynegyede három, vagy több aktiv keresővel rendelkezik. A 100 aktiv keresőre jutó inaktiv keresők és eltartottak száma viszont ez esetben is az értelmiségi és egyéb szellemi háztartásokban a legalacsonyabb, mivel itt kisebb az átlagos gyermekszám és általában kevesebb a családdal együtt élő idős inaktiv keresők száma is, mint a munkás háztartásokban. 27