1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

kedvezőbb, mint a nőké. A férfiak közül többen rendelkeznek szakmunkásképző iskolai, illetve szakiskolai /34 %/ és középiskolai /14 %/ végzettséggel, mint a nők ahol ezek aránya 17, illetve 6 %. A férfiak között lényegesen kisebb - 14 % - az általános iskolát el nem végzettek aránya /a nőknél 22 %/. A szellemi pályákon dolgozó összes aktiv kereső /14 636 fő/ 77 %-a legalább a középiskolát elvégezte. Ezeknek harmada diplomás, azonban még jelentős - 18 %-ot tesz ki - a csak általános iskolát végzettek száma. Ezek háromnegyede a nők köréből tevődik ki és ez összefügg a beosztás szerinti összetételükkel. A szellemi pályákon dolgozók esetében is kedvezőbb a férfiak iskolázottsági szintje: a férfiaknak 37, a nőknek 18 %-a rendelkezik diplomával, a legalább középiskolát végzett nők hányada 71, a férfiaké 85 %. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel szoros összefüggésben egyre több munkalehetőség kinálkozott a városban. 1980-ban a megyeszékhelyen lakó aktiv keresők számánál közel egyharmaddal többen dolgoztak. így a város saját lakossága teljesnek mondható foglalkoztatása mellett, a környező települések lakóinak is nagy számú munkahelyet biztosit. 1980-ban a városban dolgozók 26 %-a, 12 263 fő járt be a város körzetéből. A bejárók kétharmada férfi, egyharmada női munkaerő. Többségük, 40 %-uk az ipar, 17 %-uk az építőipar, 13 %-uk pedig a szállitás és hirközlés népgazdasági ágban dolgozik . A bejárók négyötöde fizikai, egyötöde értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású. A bejárók fizikai állományának szakképzettség szerinti összetétele csak kis mértékben különbözik a városban élőkétől. így a városban dolgozó szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunkások között közel azonos, mintegy harmadot kitevő a bejárók aránya. Foglalkozási főcsoportok szerint az ipari /3 688 fő/, az épitőipari /I 974 fő/, a szállitás és hirközlési /I 055 fő/, valamint az egyéb fizikai foglalkozásúak száma /I 825 fő/ a jelentősebb, amelyek együttesen 70 %-át teszik ki az összes bejáró aktiv keresőnek. A társadalom osztály- és rétegtagozádása Az 1970-1979 közötti időszakban - a korábbi évtizedekhez képest - az aktiv keresők osztály- és rétegtagozódásának módosulása mérsékeltebb volt, s a következők jellemezték; - mérséklődött mind a generációk közötti, mind a generáción belüli mobilitás. A mobilizálható munkaerő-tartalék fokozatos kimerülése folytán az egyes osztályok, illetve rétegek utánpótlását döntően a tanulmányaikat befejező ifjúság biztosította, amelynek létszáma az 1970-es években fokozatosan csökkent. A pályakezdők osztályba-rétegbe rendeződését elsősorban iskolai végzettségük befolyásolta; - a gazdasági változások kisebb mértékben indukáltak módosulást az osztály- és rétegtagpzódásban. Lelassult az a korábbi évtizedekre jellemző jelentős átrétegződési folyamat, amely a mezőgazdasági /kisárutermelői, majd szövetkezeti paraszti/ rétegből, illetve osztályból elsősorban a munkásosztály irányába történt mozgás formájában jelentkezett. Ugyanis a mezőgazdaságban az iparszerü termelés fokozatos térhódítása, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fokozódása főleg osztályon belüli mozgásokat eredményezett. Mérséklődött a szövetkezeti parasztság köréből való kiválás; 4 Kaposvár 25