1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Az a tény azonban, hogy a város népessége az utóbbi három évtized alatt csaknem megkétszereződött, alaposan próbára tette a város ellátó intézményeinek fogadó képességét. Az utóbbi évtized felgyorsult ütemű lakásépítése és infrastrukturális fej lesztései sem tudtak teljes egészében lépést tartani ilyen gyors ütemű népességnöveke déssel, aminek következtében helyenként érzékelhető feszültségek keletkeztek a lakosság alapellátásában. Az 1960-1969 és az 1970-1979 közötti periódusban Kaposvár népesség növekedésé nek mértéke 9 megyeszékhely - közöttük három megyei jogú város - népesség növekedésének mértékét meghaladta. A város népességének növekedési üteme az utóbbi években lassult. A növekedés mértéke 1980-ban már csak 1,2; 1981-ben - ennél is alacsonyabb - 0,8 % volt. Ebben a természetes szaporodás visszaesése mellett, a vándorlási többlet mérséklődése is közrejátszott . A megyeszékhelyekre általában és közöttük Kaposvárra is jellemző, hogy - a megelőző évtized tendenciájával ellentétben - csökkent a lakó- és állandó népesség kö zötti különbség. Ez többek között arra utal, hogy a munkavállalás vagy tanulás céljából a városba ideiglenesen beköltözők jelentős hányada véglegesen meghonosodott, és ideiglenes lakóhelyét állandóra változtatta, kisebb hányada állandó lakóhelyén, vagy ahhoz közelebb talált megfelelő munkahelyet. A NEMEK ARÁNYA A népesség nemek szerinti összetétele és igy a nemek aránya az 1970-es évek folyamán alig módosult: az 1 000 férfira jutó nők száma 3-mal, 1 126-ra csökkent. Kaposváron a nőtöbblet a városok országos tendenciájától eltérően alakult. Mig országosan - és ezen belül a városokban is - a második világháború vége óta a nőtöbblet 1970-ig folyamatosan csökkent, majd a hetvenes években ismét nőtt, addig Kaposvár nőtöbblete a hatvanas években jelentősen emelkedett, a hetvenes években pedig némileg csökkent. A hatvanas évek országostól eltérő irányzata a fokozott ütemü iparfejlesztéssel magyarázható, ugyanis a megyén belül Kaposvár nyújtott tömeges munkalehetőséget a nők számára. Erre utal az is, hogy a nőtöbblet ebben az időszakban a fiatal munkaképe korcsoportokban emelkedett a legnagyobb mértékben. A hetvenes években viszont csak a 40 éves és idősebbeknél - ezen belül is főként a 40-44 éves, valamint a legidősebb ko ruaknál - emelkedett a nőtöbblet, ami összefügg a férfihalandóság e korosztályokban történt növekedésével. A városok közül a megyén belül is és a megyeszékhelyek között is Kaposvár nőtöbblete a legnagyobb. Az 1 000 férfira jutó nők száma csak 5-tel kevesebb, mint a legnagyobb nőtöbblettel rendelkező fővárosban. 13