1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

A zöldterület és a külterület tanyai részeiből a lakosok nagyszámban költöztek el ezekben az években is, egyrészt a sűrűbben lakott nagyobb külterületi egységekbe, másrészt pedig a belterületre. A külső lakóterületen és az ipari övezetben mérsékelt - egyaránt 5 %-os - volt a népességnövekedés, ezzel szemben a lakótelepeken és ellátó körzeteikben több mint két és félszeresére nőtt, az üdülőterületen pedig 35 %-kal emelkedett a lakosság száma. 1980. január 1-én a város lakosságának egyharmada a külső lakóterületen, közel 28 %-a lakótelepeken élt. A városközpontban a népességnek már csak alig 8 %-a, a belső lakóterületen pedig 15 %-a lakott. A korösszetétel az egyes városrészek között eltérően alakult. Minél "fiatalabb" városrészről van szó, annál magasabb a gyermekkoruak és alacsonyabb az öregek aránya. A 0-14 éves gyermekek száma a lakótelepeken a legtöbb. Ezen belül a régebben épültekben már csökkent a számuk, mig a legujabbakban /Vénkert, Újkert/ növekedett. A lakótelepek "elöregedésével" párhuzamosan nő a felnőtt és az öregkoruak száma és aránya is. A lakótelepek után a külső lakóterület az, ahol magas a fiatalok aránya. Ez azzal magyarázható, hogy Itt él a város népességének egyharmada. A külső lakóterületen belül viszont egyedül a Szabadság ut és környékén jelentős a gyermekek száma, ami összefügg az itteni lakásállomány nagyarányú növekedésével. Az üdülő és egyéb speciális területen számos társasház épült, ennek következtében itt is igen népes a 0-14 évesek korosztálya. A belső lakóterületen számos régi, elavult lakás bontottak le, helyükre több uj lakás épült. A gyermekek magas részaránya részben ezzel magyarázható. A munkaképeskoru népesség döntő többsége a külső lakóterületen, valamint a lakótelepeken él. A külső lakóterületen a Szabadság ut és környékén, a Csapókert-Gerébi telep körzetekben jelentősebb a számuk, de elmarad a belső lakóterületen és az üdülőövezetben lakó 15-59 évesekétől. A 60 évesek és idősebbek legnagyobb hányada a belső lakóterületen, majd az üdülő és egyéb speciális területen él. A belső lakóterületen sok régi családi ház, lakás van még jelenleg is, ahol főleg öregek élnek. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A lakásépítkezések és ebből adódóan a népességszám változás városrészenkénti eltérő nagysága és aránya a korábbi évtizedekhez viszonyitva lényegesen módosította az egyes városrészek népességének gazdasági aktivitás szerinti összetételét. Az e téren jellemző vonások 1980-ra még határozottabban kirajzolódtak: - A városközpontban és a belső lakóterületen magas az inaktiv keresők aránya. - A lakótelepeken - a dinamikusan növekvő népesség mellett - az aktiv keresők és eltartottak aránya kiemelkedő. - A külső lakóterületeken egyenletesebb a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele. A városközpontban a népesség tiz év alatt 23 %-kal csökkent, ezzel egyidejűleg az inaktiv keresőké közel egyharmaddal emelkedett, az aktiv keresők és eltartottak száma erőteljesen visszaesett. 54