1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Az 1980. évi népszámlálás eredményeit tartalmazó országos és megyei kötetek sorozatát a Központi Statisztikai Hivatal már az elmúlt évben megjelentette. Az információk további feldolgozása lehetővé tette, hogy a kiadványsorozat folytatásaként a megyeszékhely-városokról, igy Debrecenről is külön kötetet adjunk közre. Az elmúlt évtizedekben lezajlott viszonylag gyors urbanizációs folyamat egyik jellemzője volt a megyeszékhelyek népességének rendkivül dinamikus növekedése. Ebben közrejátszott egyrészt a nagymértékű bevándorlás - melynek fő mozgatóereje a területileg koncentrált iparfejlesztés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt - másrészt a közvetlenül határos községeknek a várossal való egyesítése, melyet a területi növekedés iránti igény motivált. A terület átcsatolás nem volt jellemző Debrecenre, sőt ennek ellenkezője zajlott le az 1950-es évek elején, amikor két nagyobb külterületi lakott helye községgé szerveződött - Ebes, Nagyhegyes -, a Hortobágy területét pedig Balmazújvároshoz csatolták. A bevándorlás - mivel a területi mobilitás elsősorban a fiatal munkaképes korú népességet érinti - megváltoztatta a városok népességszerkezetét, ami megnyilvánul ^ fiatalabb korosztályoknak a korábbinál és az országosnál magasabb arányában és ennek következményeként a természetes szaporodás országos átlagnál kedvezőbb alakulásában. A városok fejlődése nemcsak a népesség demográfiai összetételének, hanem foglalkozási struktúrájának változását is maga után vonta. Az 1960-as évtizedben ez abban nyilvánult meg, hogy az aktiv keresők arányát tekintve az ipar és a mezőgazdaság lényegében "helyet cserélt". Az elmúlt évtizedben viszont a munkaerő-igényesebb szolgáltató ágazatok fejlődése, továbbá a kereskedelem, a szállitás és hírközlés bővitése következtében mérsékelten visszaesett az iparban dolgozó aktiv keresők aránya, s nőtt a tercier ágazatokban dolgozóké. A népszámlálásból nyert információk lehetővé teszik, hogy figyelemmel kisérjük e demográfiai, foglalkoztatási folyamatokat, valamint a népesség háztartási és lakásviszonyainak alakulását. Tekintettel arra, hogy a városok épitészeti megujulása, a lakótelepek, ipartelepek, kertvárosok^ stb. kialakulása és fejlődése megváltoztatta a városok funkcionális tagozódását, szükségesnek tartottuk a város belső szerkezetének, valamint az egyes városrészekben élő népesség összetételének, helyzetének vizsgálatát is. Kötetünket abban a reményben bocsátjuk az olvasó rendelkezésére, hogy a város múltja és jelene iránt érdeklődők, a városfejlesztési célkitűzéseket meghatározó városi vezetők és tervezők egyaránt hasznosítani tudják. KSH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága