1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A háztartások és a családok nagyságának és összetételének változása

A háztartások számának előzőekben emiitett átlagos növekedése mögött azonban típusonként igen eltérő változások tapasztalhatók. Az 1970-es években legszámottevőbben - közel másfélszeresére - a családot nem képező, úgynevezett egyéb, összetételű háztar­tások száma emelkedett, amely feltehetően összefügg az élettársi kapcsolatot be nem val­lók, illetve eltartási szerződést kötők számának növekedésével is. Ezenkívül emelkedés csak az egycsaládos, valamint az egyszemélyes háztartások esetében tapasztalható, mig a két, illetve a három és több családból állóké jelentősen - 18,4 %-kal, illetve több mint 30 %-kal - csökkent. A két családból álló háztartások számának csökkenésén belül figye­lemre méltó a belső módosulás, konkrétan az, hogy csak azoknak a háztartásoknak a száma csökkent, ahol két rokon család él együtt egyenes, vagy oldalági kapcsolatban. A háztartások összetételének változásában két, egymással ellentétesnek minősít­hető tényező is szerepet játszott: egyrészt a lakáshelyzet általános értelembe vett ja­vulása, másrészt viszont az, hogy az utóbbi években épitett - elsősorban a lakótelepi bérházi - lakások jelentős része egyre kevésbé alkalmas több generáció együttélésére. Az elmondottakkal összefüggésben némileg módosult a háztartások megoszlása az egyes tipusok szerint. Az elmúlt évtizedben emelkedett az egycsaládos, valamint az egyéb összetételű háztartások aránya, mig a két, vagy több családból állóké és az egyszemélye­seké valamelyest csökkent. Az emiitett változások azonban lényegében nem befolyásolták a két alapvető háztartástipus arányát, 1980-ban is a háztartásoknak közel háromnegyed ré­sze egy, vagy több családból álló volt. A háztartások tipusonkénti megoszlásai igen különbözőek az egyes osztályokban, illetve rétegekben. A család-háztartások - azon belül főként az egy családból állóké ­aránya legmagasabb a munkásosztályhoz tartozóknál, és jelentősebb a szellemi foglalkozá­súaknál is. A családot nem képező háztartásoké - és különösen az egyedül élőké - viszont a kisárutermelőknél és a szövetkezeti parasztságnál számottevőbb. A háztartások háztartás-összetétel szerint 1970, 1980 Háztartások összetétele Háztartások megoszlása, % Háztartásban élők megoszlása, % A ház­tartá­sok A ház­tartás­ban élők 100 háztar­tásra jutó személyek száma Háztartások összetétele 1970 1980 1970 1980 1980.évi száma az 1970. évi %-ában 1970 1980 1 családos háztartás 71,0 72,0 82,9 84,4 125,6 121,0 323 312 2 családos háztartás 3,3 2,2 6,3 4,2 81,6 79,8 537 525 3-X családos háztartás 0,1 0,1 0,4 0,3 68,8 70, 9 826 851 Család háztartás együtt 74,4 74,3 89,6 88,9 123,5 117,9 334 318 Egyszemélyes háztartás 22,9 22,4 8,2 8,4 121, 3 121,3 100 100 Egyéb összetételű ház­tartás 2,7 3,3 2,2 2,7 150,9 148,4 220 217 Nem család ház­tartás együtt 25,6 25,7 10,4 11,1 124,5 127,0 113 115 Háztartások összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 123,8 118,8 277 266 37

Next

/
Thumbnails
Contents