1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A háztartások és a családok nagyságának és összetételének változása

A háztartások számának előzőekben emiitett átlagos növekedése mögött azonban típusonként igen eltérő változások tapasztalhatók. Az 1970-es években legszámottevőbben - közel másfélszeresére - a családot nem képező, úgynevezett egyéb, összetételű háztartások száma emelkedett, amely feltehetően összefügg az élettársi kapcsolatot be nem vallók, illetve eltartási szerződést kötők számának növekedésével is. Ezenkívül emelkedés csak az egycsaládos, valamint az egyszemélyes háztartások esetében tapasztalható, mig a két, illetve a három és több családból állóké jelentősen - 18,4 %-kal, illetve több mint 30 %-kal - csökkent. A két családból álló háztartások számának csökkenésén belül figyelemre méltó a belső módosulás, konkrétan az, hogy csak azoknak a háztartásoknak a száma csökkent, ahol két rokon család él együtt egyenes, vagy oldalági kapcsolatban. A háztartások összetételének változásában két, egymással ellentétesnek minősíthető tényező is szerepet játszott: egyrészt a lakáshelyzet általános értelembe vett javulása, másrészt viszont az, hogy az utóbbi években épitett - elsősorban a lakótelepi bérházi - lakások jelentős része egyre kevésbé alkalmas több generáció együttélésére. Az elmondottakkal összefüggésben némileg módosult a háztartások megoszlása az egyes tipusok szerint. Az elmúlt évtizedben emelkedett az egycsaládos, valamint az egyéb összetételű háztartások aránya, mig a két, vagy több családból állóké és az egyszemélyeseké valamelyest csökkent. Az emiitett változások azonban lényegében nem befolyásolták a két alapvető háztartástipus arányát, 1980-ban is a háztartásoknak közel háromnegyed része egy, vagy több családból álló volt. A háztartások tipusonkénti megoszlásai igen különbözőek az egyes osztályokban, illetve rétegekben. A család-háztartások - azon belül főként az egy családból állóké aránya legmagasabb a munkásosztályhoz tartozóknál, és jelentősebb a szellemi foglalkozásúaknál is. A családot nem képező háztartásoké - és különösen az egyedül élőké - viszont a kisárutermelőknél és a szövetkezeti parasztságnál számottevőbb. A háztartások háztartás-összetétel szerint 1970, 1980 Háztartások összetétele Háztartások megoszlása, % Háztartásban élők megoszlása, % A háztartások A háztartásban élők 100 háztartásra jutó személyek száma Háztartások összetétele 1970 1980 1970 1980 1980.évi száma az 1970. évi %-ában 1970 1980 1 családos háztartás 71,0 72,0 82,9 84,4 125,6 121,0 323 312 2 családos háztartás 3,3 2,2 6,3 4,2 81,6 79,8 537 525 3-X családos háztartás 0,1 0,1 0,4 0,3 68,8 70, 9 826 851 Család háztartás együtt 74,4 74,3 89,6 88,9 123,5 117,9 334 318 Egyszemélyes háztartás 22,9 22,4 8,2 8,4 121, 3 121,3 100 100 Egyéb összetételű háztartás 2,7 3,3 2,2 2,7 150,9 148,4 220 217 Nem család háztartás együtt 25,6 25,7 10,4 11,1 124,5 127,0 113 115 Háztartások összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 123,8 118,8 277 266 37