1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

A fizikai foglalkozású alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok állománycsoport szerinti megoszlása népgazdasági áganként 1970, 1980 1970 1980 Népgazdasági ág szakmunkás betanított, munkás segédmunkás szakmunkás betanított munkás segédmunkás aránya, % Ipar 40,9 39,4 19,7 47,1 41,8 11,1 Épitőipar 61,1 16,4 22,5 64,8 22,5 12,7 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 19,5 36,4 44,1 40,5 37,0 22,5 Szállitás és hirközlés 58,7 27,5 13,8 63,8 26,4 9,8 Kereskedelem 53,2 23,3 23,5 53,4 31,5 15,1 Vízgazdálkodás 40,7 25,6 33,7 52,1 31,3 16,6 Nem anyagi ágak együtt 28,3 17,0 54,7 33,3 33,7 33,0 összesen 42,2 30, 9 26,9 49,1 35,0 15,9 A Debrecenben lakó aktiv keresők jelentős növekedése ellenére számuk évtizedek óta nem fedezi a város munkaerő szükségletét. 1980-ban a 110 000 Debrecenben foglalkoztatottból 86 400 volt debreceni lakos /tiz évvel korábban kisebb volt a különbség/. Ennek következtében 1970-1979. között Debrecen munkaerő vonzása tovább erősödött, az ingázók száma és aránya jelentősen emelkedett. 1980-ban a Debrecenbe bejárók és az innen eljárók különbsége a városban foglalkoztatottakból csaknem 20 %-kal részesedett, tiz évvel korábban ez az arány 15 % volt. Ezen belül az egyes népgazdasági ágakban és állománycsoportokban az arányok között lényeges a differencia. A naponta Debrecenbe dolgozni bejárók száma 1980-ban közel 23 600 fő volt, másfélszerese az 1970. évinek. Valamennyi termelő ágazatban - illetve a nem anyagi ágakban is - nőtt az ingázók száma. Szám szerint legtöbben 1980-ban is az iparba /a bejárók harmada/, ezt követően az épitőipar és a szállitás, hirközlés területére ingáztak. Arányait tekintve ez utóbbi két népgazdasági ágban legmagasabb a bejárók hányada /37,7 ill. 34,1 %/. • A naponta Debrecenbe bejárók számottevő hányada 1970-ben és 1980-ban is fizikai foglalkozású volt /89,3 %, illetve 87,6 %/. A szellemi foglalkozású ingázók száma ez időszakban a fizikai foglalkozásuakénál intenzivebben emelkedett /I 700 főről 2 900 főre/, amely részben a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos, a megszűnt járások, illetve a tanácsok összevonása miatt az itt dolgozók egy része Debrecenben vállalt munkát. Az ingázók számának növekedésében Debrecen munkaerő igényének, a munkahelyek bővülésének tényén tul több tényező és körülmény játszott közre. Igy pl.: - A vidéki települések infrastrukturális ellátottságának javulása /közműves, komfortos, lakásépitési lehetőség, olcsóbb lakásépités, gyermek-ellátó intézmények bővülése/ fékezőleg hatott az elköltözésre, a Debrecenbe való beköltözésre . - Tovább javult a tömegközlekedés, de sok vállalat saját, vagy bérautóbusszal szállítja be dolgozóit. Ugyancsak ezirányba hatott a háztáji gazdaságok támogatása, amely számottevő anyagi forrássá vált. 29