1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

- A fizikai foglalkozású aktiv keresők szakképzettségi szintje javult, valamennyi népgazdasági ágban növekvő volt a szakmunkás arány. - Az utóbbi évtizedben a nem fizikai foglalkozású aktiv keresők száma dinamikusabban emelkedett. Az utóbbi harminc évben Debrecen aktiv keresőinek száma megduplázódott, ezen belül az iparban háromszorosára, az építőiparban ötszörösére, a kereskedelemben 2,5szeresére, a szállitás és hírközlésben 70 %-kal, a nem anyagi ágakban 80 %-kal nőtt az aktiv keresők száma. Legnagyobb mértékben, 21 000-rel az ipari aktiv keresők száma emelkedett. A mezőgazdaságban 1980-ban csaknem fele annyian dolgoztak mint 1949-ben. Az aktiv keresők száma és megyén belüli aránya 1949-1980 Az aktiv keresők száma Debrecen aránya Hajdú-Bihar megyében, % Népgazdasági ág 1980 az 1960, év az 1949, évi %-ában az 1970 é v az 1960. évi %-ában az 1980. év az 1970 évi %-ában 1949 1960 1970 1980 Ipar 30 439 175,6 174,2 105,4 47,7 52,7 52,1 44,7 Épitőipar 7 908 218,4 170, 4 131,0 47,0 24,9 37,2 42,7 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 5 374 92,4 69,2 90,6 6,3 7,0 7,6 7,9 Szállitás és hírközlés 9 188 139,5 113,2 105,6 62,9 49,3 49,5 47,9 Kereskedelem 9 757 146, 3 136,8 130,0 45,6 48,9 48,5 42,9 Vízgazdálkodás 1 618 521,3 413,1 159,9 42,7 59,3 26,5 32,8 Nem anyagi ágak 25 196 104,7 125, 3 135,1 54,5 47,4 53,8 52,2 összesen 89 480 129,9 134,6 116,6 20,6 25,1 34,5 35,9 Az előzőekből adódóan a foglalkozási, illetve ágazati szerkezet minden időszakban módosult. Az utóbbi tiz évet tekintve a szolgáltatás, az egészségügyi, kulturális, oktatási intézmények fejlesztésével nőtt a nem anyagi ágakban foglalkoztatottak aránya. Debrecen népesség-nagyságánál, szerepkörénél fogva az egyes népgazdasági ágakban foglalkoztatottak aránya erőteljesen eltér a megye többi településétől, illetve település együttesétől. Jóval nagyobb az iparban és a nem anyagi ágazatokban dolgozók aránya, mint az a megye többi településén jellemző. Az ország hasonló, felsőfokú szerepkörrel rendelkező városaitól is különbözik némiképp az ágazati és foglalkozási szerkezet. 1980-ban valamennyi megyei városénál - még Budapestnél is - magasabb volt a nem anyagi ágakban és a közlekedésben foglalkoztatottak aránya, az ipari aktiv keresőké /Szeged kivételével/ viszont alacsonyabb. Az 1960-as és az 1970-es években a debreceni ipartelepítés a nők foglalkoztatottsági szintjének emelésére irányult. Az elmúlt husz évben a könnyűipar, a nagyobb arányban nőket foglalkoztató gépipar létszámnövekedése volt erőteljes. A szolgáltatás, a kereskedelem, a gyermek-ellátó intézmények bővülése is jórészt a nők számára teremtett ujabb munkaalkalmat. Ezáltal az aktiv keresőkből a nők aránya 1970-ig erőteljesen, az utóbbi tiz év alatt mérsékeltebben, de tovább emelkedett. 27