1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolai végzettsége színvonalában korábban megindult javulás a hetvenes években tovább folytatódott. A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek aránya 1960-ban több mint 60 % volt, 19 70-ben meghaladta a 42 %-ot, 1980-ban pedig már nem érte el a 32 %-ot. Ezen belül a nők aránya magasabb, tehát még mindig több nő nem végezte el a 8. osztályt, mint férfi, bár számuk és arányuk is csökkent. A befejezett 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1960-1970 között emelkedett, majd 1970. után összességében is és nemenként vizsgálva egyaránt csökkent és az arányok a magasabb iskolai végzettségűek javára tolódtak el. Kiemelten nőtt a középfokú végzettségűek száma és aránya. 1960. január 1-én a 7 éves és idősebb népesség alig több mint 10 %-ának volt középfokú végzettsége, 1970-ben már 22 %-ának, 1980-ban pedig csaknem egyharmadának. A férfiak és a nők arányának növekedése az elmúlt évtizedben közel azonos mértékű volt. Ezen belül azonban a férfiaknál a középfokú szakmunkásképző iskolát, vagy szakiskolát végzettek aránya közel duplájára, mig a nőknél több mint duplájára nőtt. A felsőfokú végzettek aránya majdnem 3 %-ponttal, 7,9 %-ra emelkedett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül a nők száma kétszeresére, a férfiaké másfélszeresére nőtt. A nőknél sokkal erőteljesebb mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban való részvétel. Mig 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség mintegy 45 %-a rendelkezett legalább az általános iskola 8. osztályával, addig 1970-ben már 64 %-a, 1980-ban pedig közel 77 %-a. Ebben szerepet játszik a tankötelezettség meghosszabbítása is. A 18 éves és idősebb népességből a befejezett középiskolát végzettek száma /a megfelelő korúak százalékában/ is emelkedett. Továbbra is jellemző a nők iskolázottságának intenzivebb emelkedése, bár arányszámaik még mindig elmaradnak a férfiak mögött, de az iskolázottsági színvonalban korábban meglévő különbségek a két nem között csökkentek. A 25 éves és idősebb korosztályból a felsőfokú végzettséget szerzettek száma tiz év alatt 75 %kai, 7 000-ről 12 000-re emelkedett. Az 1980-as népszámlálás időpontjában Debrecenben középiskolai végzettséggel mintegy 36 ezren rendelkeztek, 56 %-uk nő. A gimnáziumi érettségi a legáltalánosabb /valamivel több, mint fele az összesnek/, a gimnáziumban végzettek közel kétharmada nő. Viszonylag sokan végeztek valamilyen ipari jellegű technikumot, illetve szakközépiskolát és a középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkezők száma is jelentős. Valamilyen középfokú szakmunkásképző iskolát 16 000-ren fejeztek be, az ilyen végzettségűek harmada nő. Az ipari és az épitőipari szakmák mellett a kereskedelmi szakmával rendelkezők száma jelentős még /utóbbiaknak háromnegyede nő/. A középfokú szakiskolai végzettség nem gyakori, mindössze 482 fő rendelkezik vele, szinte valamennyien nők, mivel Debrecenben elsősorban egészségügyi szakiskolát végzettekről van szó. A felsőfokú végzettséget szerzettek száma tiz év alatt 77 %-kal emelkedett, akiknek több mint a fele /59 %-a/ egyetemre, egyharmada főiskolára járt. Az egyetemet végzetteknek 37 %-a, mig a főiskolát végzetteknek 44 %-a nő. Debrecenben 1980-ban leggyakoribb volt az oktatási, tudományos, közművelődési felsőfokú végzettség, ami elsősorban Debrecen oktatási és tudományos centrum jellegével függ össze. Jelentős - 12 % - az egészségügyi felsőfokú végzettségűek aránya, ebben nagy szerepe van a Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, valamint annak, hogy Debrecen, mint megyeszékhely egyben egészségügyi központ is. Az ipari jellegű egyetemi, valamint a jogtudományi végzettségűek aránya 6-7 %, mig a közgazdászok 3 %-ot képviselnek. 21