1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9.b Debrecen népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Debrecenben a vándorlási egyenleg is pozitivan alakult, nagyrészt ennek eredménye, hogy a megyében "csak" 14 000 fő az elvándorlók száma /a községekből közel 29 ezren vándoroltak el/. A városok tényleges szaporodása háromszorosa volt - ebből Debrecené két és félszerese - a községi népességfogyásnak, igy a megye országos átlagot meghaladó népességszám növekedését legfőképpen Debrecen népmozgalmi eseményeinek kedvező alakulása okozta. A népességszámot befolyásoló tényezők területi megoszlása 1970-1979 /Százalék/ Terület Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás Vándorlási különbözet, / + ,-/ Tényleges szaporodás illetve fogyás, / + , -/ Debrecen 33,5 30,6 38,2 111,6 125,1 Többi város együtt 16,1 15,7 16,7 - 0,1 26, 3 Községek összesen 50,4 53,7 45,1 -211,5 - 51,4 Megye összesen 100,0 100,0 100,0 -100,0 100, o Debrecen népmozgalmi eseményeit a többi megyei városhoz viszonyitva az tapasztalható, hogy a hatvanas években a tényleges szaporodás csak Győrött volt kevesebb. Az utolsó évtizedben azonban változás következett be, Győrött és ezt követően Debrecenben is a többi megyei várost megelőző ütemben nőtt a népesség, melyet a népességszámhoz viszonyitott magasabb élveszületés, valamint vándorlási többlet eredményezett /a halálozási arányszámban már nem olyan számottevőek a különbségek/. A megyei városok lakónépesség számát befolyásoló tényezők alakulása 1960-1979 /Százalék/ Város Tényleges szaporodás Természetes szaporodás Élveszületés Halálozás Vándorlási különbözet Város 1960-1969 1970-1979 Debrecen 23,3 18,0 8,7 19,9 11,2 9,3 Győr 19,2 21,0 8,9 20,1 11,2 12,1 Miskolc 28,2 14,8 7,2 17,6 ÍO, 4 7,6 Pécs 23,9 12,3 5,0 16,4 11,4 7,3 Szeged 26,9 12,5 5,0 17,2 12,2 7,5 15