1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

A munkaképes korú lakótelepi népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1980 (Százalék) 15-59 éves férfiak közül 15-54 éves nők közül Megnevezés a lakótelepeken élők a nem lakótelepeken élők a lakótelepeken élők a nem lakótelepeken élők Aktiv kereső 88,5 81,8 77,4 68,6 Inaktív kereső 3,7 5, 0 12,2 11,5 Ezen belül: Nyugdíjas és egyéb inaktív 3,7 5,0 2,8 3,9 Gye rmekgondoz ás i segélyen levő _ 9,4 7,6 Eltartott 7,8 13,2 10,4 19, 9 Ezen belül; Tanuló 7.4 12,5 8,2 15,2 Egyéb eltartott 0.4 0.7 2,2 4,7 Összesen 100,0 100, 0 100, 0 100,0 Az elmúlt évtizedben városrészenként eltérő mértékben, de a tendenciáját illetően egyezően folytatódott a népesség társadalmi foglalkozási csoporto

k szerinti át rétegződése. Valamennyi városrészben csökkent az iparban, épitőiparban, - az ipari terület és a külterület kivételével a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók aránya és emelkedett az egyéb népgazdasági ágakban dolgozóké. A külterületen az Algyő melletti olajipari munkásszálló megszűnése okozta a foglalkozási szerkezet nagymértékű változását. Az átrétegződés nem változtatta meg az egyes városrészek korábban kialakult foglalkozási szerkezetét. Igen jellegzetes különbségeket mutat az egyes városrészek aktiv keresőinek állománycsoportok szerinti összetétele. Az aktiv keresők nagyobb része nem fizikai foglalkozású az egyetemi városrészben, a belvárosban, továbbá a belső városrészben, túlnyomóan fizikai foglalkozású a külterületen, a csatolt településeken, az ipari területen és a külső lakóövezetben. A szellemi foglalkozásúak aránya - hasonlóan az iskolázottsághoz - tehát a városközpontban a legnagyobb s innen távolodva fokozatosan csökken. A városrész jellegéből következően az iparban és épitőiparban foglalkoztatottak aránya az ipari területen, a mezőgazdaságban dolgozóké a külterületeken a legmagasabb, mig az egyetemi városrészben az egyéb ágazatokban foglalkoztatottak vannak többségben. Figyelemre méltó, s a Szegedhez csatolt agglomerációs községgyürü városiasodási folyamatát jelzi, hogy e területen kisebb a mezőgazdaságban és nagyobb az ipar -épitőipar területén foglalkoztatottak aránya, mint a területileg a városközponthoz közelebb fekvő külső lakóövezetben. 48