1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

A megyei városok sok tekintetben hasonló társadalmi szerkezete az egyes osztályokon, rétegeken belül meglehetősen eltérő összetételű. Szegeden a munkásosztályhoz tartozó aktiv keresők 43,0 %-a az iparban dolgozott. A város 192 ipartelepe közül 5-ben meghaladja a munkáslétszám az 1 000 főt, s ezek a telephelyek foglalkoztatják a városban dolgozó ipari munkások 30,2 %-át. A munkásosztály aktiv keresőinek egytizede az építőiparban, 11,4 %-a a szállítás, hírközlésben, illetve hasonló hányada a kereskedelemben tevékenykedik. A többi fizikai foglalkozású az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásban, továbbá a személyi és gazdasági szolgáltatás területén, illetve a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozik, és 4,6 % a közvetlen termelésirányítók aránya. A szövetkezeti parasztság soraiban nagyon lecsökkent a hagyományos paraszti munkát végzők száma, s emelkedett a mezőgazdasági termelést segitő kiegészítő- és melléktevékenységet végzők aránya. A város szövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai dolgozóinak 47,7 %-a nem mezőgazdasági munkát végez. (Az állami mezőgazdaságban ugyanez az arány 80,9 %.) A műszaki haladással, a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan egyre heterogénebbé vált a nem fizikai foglalkozásúak rétege. A fokozódó specializálódás követelményeként uj foglalkozások jöttek létre. (Ez a tendencia egyébként kisebb mértékben a munkásosztály körében is érvényesült.) A nem fizikai foglalkozásúak dinamikusan növekvő rétegének több mint fele igazgatási, számviteli, ügyviteli munkakörökben tevékenykedik, viszonylag jelentős, 30,1 % az egészségügyi, kulturális területeken dolgozók aránya is; csekélyebb - 18,6 % - viszont a műszaki foglalkozásúak részesedése. A nem fizikaiak rétegének közel egyötöde vezető, irányító munkakört tölt be. AZ OSZTÁLYOK ÉS RÉTEGEK ÖSSZETÉTELE NEMEK, KORCSOPORTOK, S ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT A nők aktivitásának fokozódása növelte a nemek között kialakult, osztályonként, rétegenként eltérő munkavállalási jellegzetességeket. A munkásosztály aktiv keresőinek 61,4, a szövetkezeti parasztságénak 72,2 %-a férfi, a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak aktiv kereső rétegének viszont 60,8 %-a nő. Jelentős különbségek vannak az egyes osztályokhoz tartozó nők aktivitása tekintetében. Legmagasabb, 54,5 % az aktiv kereső nők aránya a szellemi foglalkozásúak körében. A munkásosztályhoz tartozó nők 36,2 %-a aktiv kereső, a szövetkezeti parasztság körében pedig csak 14,8 %-os az aktivan dolgozó nők aránya. Az aktiv és inaktiv keresők osztály- és rétegtagozódása nemenként 1980 Férfi Nő Nők aránya az aktiv keresőkből, % Férfi Nő Osztály, réteg aktiv keresők megoszlása, % Nők aránya az aktiv keresőkből, % inaktiv keresők megoszlása, % Munkásosztályhoz tartozók 65, 1 47, 0 38,6 62,8' 62,0 Szövetkezeti parasztsághoz tartozók 4,4 1, 9 27,8 9, 9 8,5 Nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak 27,8 49,5 60,8 23, 6 26,7 Kisárutermelők, kiskereskedők 2,7 1, 6 33, 9 3,7 2,8 Összesen 100,0 100,0 46,6 100,0 100,0 32