1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Szeged lakónépessége 1980. január 1-én 170 794 fö volt, 12,6 %-kal több, mint 10 év. 2 vei korábban. A város 478, 9 fő/km -es népsűrűségével az Alföld legsűrűbben lakott megyeszékhelye, ugyanakkor - Debrecen kivételével - a hasonló központi szerepkörű városok mindegyiké, 2 ben magasabb a népsűrűség. Belterületének népsűrűsége 3 2 98 fő/km , az alföldi megyeszékhelyek sorában a második legmagasabb, a megyei városok közül Debrecen és Miskolc előzi meg, mindkettő 4 000 fő feletti népsűrűséggel. Szeged külterületén 1980. január 1-én 2 504 fő, a lakónépesség 1,5 %-a élt, szemben a 10 évvel korábbi 3,6 %-kal. Legnépesebb külterületi lakotthelyek az Alsó- (207 fő) és Felsővárosi- (451 fő), valamint a Rókusi feketeföldek (2 05 fő) voltak. A népesség számának alakulása 1949-1980 Év Lakónépesség A város helye a vidéki városok sorrendiében b/ Év száma, 1000 fő a megye a megye városainak A város helye a vidéki városok sorrendiében b/ Év száma, 1000 fő % -ában A város helye a vidéki városok sorrendiében b/ 1949 a/ 110, 3 25,7 44, 4 1 1960 119, 5 2 7, 6 45,8 4 1970 151,7 03 A 52,1 4 1980 170, 8 37,4 54, 6 3 a/ Jelenlevő népesség. — b/ A mindenkori államigazgatási beosztás szerint. Az elmúlt évtizedben a népesség számát alakitó tényezők közül - az előző évtizedekhez képest az extenziv iparositás korszakának lezártával csökkenő mértékben ugyan - továbbra is a vándormozgalom szerepe a meghatározó. A népesség többletnek közel 60 %-a mechanikus népmozgásból adódott. Az 1970-1979 közötti időszakban a természetes szaporodás - a hasonló szerepkörű városokhoz képest legalacsonyabbak közé tartozó születési, valamint legmagasabb halálozási arányszámok hatására - a megyei városok között egyike volt a legkisebbeknek, az alföldi megyeszékhelyek tekintetében pedig a legalacsonyabb volt. A kismérvű természetes szaporodás és a csökkenő vándorlási nyereség összegeződéseként mind a megyei városok között - Pécs kivételével -, mind az alföldi megyeszékhelyek sorában Szeged népessége gyarapodott legkevésbé a hetvenes évek folyamán. A növekedés a felét sem érte el a legdinamikusabb nyíregyházinak - ahol 1980-ban közel egyharmadával éltek többen mint 1970-ben -, és alig 60 %-a volt a legerőteljesebben népesedő megyei város, Győr lélekszáma emelkedésének. 14