1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A város belső tagozódása

lakásoknak csaknem a felét hagyományos módon, szénnel vagy fával fűtötték. Egyedi gázfűtéssel a lakások 30,6 %-a, olajfütéssel egyötöde rendelkezett. A lakások lakóinak csaknem a fele központi fűtéssel rendelkező, illetve egyedi gázfűtésű lakásokban, 35,2 %-a szénnel, illetve fával fűtött, 16,7 %-a olajfűtésű lakásokban élt. A lakásállomány kora sok vonatkozásban jellemzi a lakások nagyságát, felszereltségét, komfortosságát, a lakók kényelmét, lakáskörülményeit. Békéscsaba lakásállományának korösszetétele - a felszabadulás előtt épült lakások nagyobb hányadát tekintve - az ország városainak átlagánál valamivel kedvezőtlenebb. A lakások 13,0 %-a a századforduló előtt, 27,4 %-a 1900-1944 között, 27,2 %-a 1945-1969 között, közel egyharmada az utolsó tiz évben épült. A lakások jelentős hányada - 39,3 %-a - vályog, sár, döngöltföld falazatú. Ezek túlnyomó többsége - több mint négyötöde - a felszabadulás előtt épült, 29,3 %-a 80 évesnél idősebb. Az utóbbi két évtizedben - a korszerű épitési technológiák előtérbe kerülésével - a blokk, panel, öntöttfal falazatú lakások száma ugrásszerűen megnövekedett. Az 1960 óta épült lakásoknak több mint a fele volt blokkos vagy paneles, 36,5 %-a pedig tégla, kő falazatú. A város belső tagozódása A városok hosszutávu fejlődése sajátos, funkcionálisan is elkülönülő városrészeket hoz létre. Egyes tevékenységek meghatározott helyre koncentrálódnak, kialakul a városközpont, különböző jellegű lakóhely-övezetek, lakótelepek jönnek létre. Békéscsabán a város történelmi fejlődése során - az utóbbi évtizedekben a tervszerű városfejlesztés eredményeként - a belső szerkezeti tagozódásban jelentős változás ment végbe. A népesség belterületi koncentrálódásával a lakóterület megnövekedett, uj ipartelepek létesültek, megkezdődött a többszintes, tömbös lakásépítkezés, amelynek hatására a város képe, morfológiája jelentősen megváltozott. A történelmileg kialakult funkciók s a városrendezési tervben rögzitett elképzelések egybevetésével kialakitott városrészek, illetve azok legfontosabb morfológiai jellemzői a következők: - Városközpont

: a város jelentősebb igazgatási, politikai-társadalmi, valamint kulturális, kereskedelmi intézményeit, és elsősorban a tercier ágazatok munkahelyeit foglalja magába. Többségében földszintes beépitettségü terület, a lakóházaknak mindössze 17 %-a többszintes. Az emeletes épületek számát az ide települt intézmények gyarapították. - Belső lakóterület

: a városközpont körül tömörülő, városias, de általában alacsony beépitettségü terület, elsősorban lakóhely. A földszintes, családi házas beépités jellemzi. Napjainkban egy része már lakótelepszerü, többszintes beépitettségü lett. - Külső lakóterület

: falusias, igen laza beépitésü városrész, főleg lakóhely. Csaknem valamennyi lakóháza földszintes. 52