1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

Az aktiv keresők állománycsoport szerinti összetétele nemenként jelentős eltérést mutat. Az 1970-es évtized folyamán a szakmunkások és a betanitott munkások számának emelkedése közel azonos mértékű volt a férfiaknál és a nőknél. Számszerüségét tekintve viszont ez a női szakmunkásoknál csak 460 fős, a férfi szakmunkásoknál pedig 1 700 fős létszámnövekedést jelentett. A betanitott munkások létszámnövekedése mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentéktelen volt. A segédmunkások számának csökkenése a férfiak körében volt erőteljesebb. Az arányok mindkét nemnél a képzettebb munkások javára tolódtak el.bár a szakmunkások túlsúlya továbbra is csak a férfiak körében jelentkezett /63,4 %/, a szakmunkásként dolgozó nők aránya egyötödről 28,4 %-ra emelkedett. A segédmunkások számának jelentős visszaesése következtében arányuk a férfiak körében egynegyedről 11,7 %-ra, a nők körében egyharmadról 21,6 %-ra csökkent. 1980 elején száz szakmunkás közül mindössze 22 volt nő, ugyanakkor a betanitott munkások között 56,4, a segédmunkások között a nők 54,1 %-os részarányt képviseltek. Az 1980. évi népszámláláskor a nem fizikai /szellemi/ munkakörben foglalkoztatott alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok közel egynegyede vezető, irányitó beosztásban dolgozott, 55,1 %-a szakalkalmazotti, ügyintézői munkakört töltött be, egyötöde pedig ügyviteli besorolású volt. A vezető, irányitó munkakörben dolgozók aránya a férfiak között jóval magasabb /42,4 %/, mint a nők körében /ll,6 %/, ugyanakkor a nők egyharmada, a férfiaknak viszont csak kis hányada - mindössze 3,7 %-a - látott el ügyviteli feladatokat. Az összes vezető, irányitó beosztásban dolgozó között a nők 27,8 %-os részarányt képviseltek, a beosztott ügyintézők többsége /59,3 %-a/, az ügyviteli besorolásuaknak pedig zöme /92,5 %-a/ női munkavállaló volt. Az aktiv keresők iskolázottsági szinvonala az utóbbi tiz évben az össznépességet meghaladó mértékben emelkedett. 1980 elején a fizikai foglalkozásúak 26,8 %-a befejezett szakmunkásképző iskolával, illetve szakiskolával, 12,3 %-a befejezett középiskolával rendelkezett. A fizikai dolgozóknak tehát több mint 39 %-a már legalább középfokú végzettséget szerzett. A szellemi pályákon dolgozók több mint négyötöde legalább középfokú végzettséggel rendelkezett, ebből 23,1 %-nak volt felsőfokú végzettsége. Ez utóbbiak aránya - a munkakörök jellegéből adódóan - az egészségügyi és kulturális foglalkozásúak között a legmagasabb /51,2 %/. A műszaki foglalkozásúak egynegyede, az igazgatási, gazdasági foglalkozásúak egyötöde rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a számviteli, ügyviteli foglalkozásúak között alig 4 %-os részarányt képviselnek, viszont közel héttizedük középiskolát végzett. A NAPONTA INGÁZÖK A jelentős iparfejlesztés és a tercier ágazatok dinamikus fejlődésének eredményeként a foglalkoztatottság szinvonala számottevően emelkedett. A könnyen mobilizálható, szabad munkaerőforrás elsősorban a városokban merült ki. Békéscsabán a társadalmi termelésbe bevonható munkaerőtartalék már az 1960-as évek végére minimálisra csökkent, a munkaerő biztositása csak külső munkaerőforrásból volt lehetséges. A megyeszékhely jelentős munkahelyi vonzást gyakorol környezetére, mig munkaerő-kibocsátása - a városban lakó aktiv keresőkből az eljárók száma és aránya - nem számottevő. 1980 elején a Békéscsabán lakó aktiv keresők 96,6 %-a lakóhelyén dolgozott, ugyanakkor a városban dolgozók több mint egynegyede bejáró volt. Az átlagosnál jóval 36