1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

A népesség :skolai végzettség és nemek szerint 1930-1980 /A megfelelő korúak százalékában/ ÉV 10-X éves O osztály 15-X éves 18-X éves 25-X éves befejezett felsőfokú tanintézet ÉV 10-X éves O osztály legalább 25-X éves befejezett felsőfokú tanintézet ÉV 10-X éves O osztály általános iskola 8 osztály befejezett középiskola 25-X éves befejezett felsőfokú tanintézet 1930 4,6 15,0 4,6 1,6 1941 3,0 16,9 4,8 1,5 1949 2,2 25,5 5,7 1,5 1960 1,2 39,6 10,5 2,4 1970 0,7 57,7 19,0 4,1 1980 0,6 72,1 29,5 7,0 Férfi 1930 3,6 17,7 7,5 3,0 1941 2,5 19,9 7,8 2,8 1949 1,8 28,7 8,8 2,7 1960 0,9 43,4 13,4 3,9 1970 0,5 61,9 21,7 6,0 1980 0,5 76,8 30,4 9,0 Nő 1930 5,6 12,7 1,9 0,3 1941 3,4 14,2 2,1 0,4 1949 2,6 22,7 3,0 0,5 1960 1,4 36,1 7,8 1,1 1970 0,9 53,9 16,6 2,5 1980 0,7 67,9 28,8 5,2 A nők iskolázottsági szinvonala a férfiakénál dinamikusabban emelkedett, ami szoros összefüggésben van a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepük növekedésével. 194 9 óta a legalább középiskolai, illetve befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező nőknek a megfelelő korúakhoz viszonyitott aránya megtízszereződött, ugyanakkor a férfiak között három és félszeresére, illetve háromszorosára emelkedett. A nők iskolázottsági szinvonala - a jelentős javulás ellenére - még mindig alacsonyabb a férfiakénál. Az iskolázottsági szintet jellemző arányszámok területenként meglehetősen differenciáltak. A megye városai között a népesség iskolázottsága Békéscsabán a legmagasabb, de az arányszámok - a befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezők hányadának kivételével - elmaradnak a vidéki városok átlaga, valamint az összehasonlításul vett megyeszékhelyek mögött. 23