1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. b Békéscsaba népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Békéscsaba népességének növekedése 1870-1980 A mindenkori terület közigazgatási népessége ÉV fő az 1870. évi népszámlálás %-ában 1870 30 022 100,0 1880 32 616 108,6 1890 34 243 114,1 1900 37 108 123,6 1910 42 146 140,4 1920 46 914 156,3 1930 49 374 164,5 1941 52 404 174,6 1949 45 892 152,9 1960 50 356 167, 7 1970 56 514 188,2 1980 67 225 223,9 A város felszabadulás utáni fejlődésében ki kell emelnünk azt a tényt, hogy 1950-ben a megnagyobbodott területü Békés megye székhelye lett, hogy - bár ütemkéséssel - gyorsan iparosodott, tercier funkciói bővültek és a nagyüzemi mezőgazdaságnak is fontos szervező-irányitó központja lett. Mindezek a változások tükröződnek a népesedés folyamataiban is: a gyorsan növekvő népességszámu város a csökkenő lélekszámú megye lakosságának egyre nagyobb hányadát koncentrálja, a foglalkozási struktura egyre urbánusabb. Békéscsaba ma a magyar településhálózat dinamikus eleme, felsőfokú központ, megyeszékhely, fontos tagja a Budapest tehermentesítésében is szerepet játszó országos külső városgyürünek, vezető városa az alföldi térszerkezet sajátos képződményének, a közép-békési településegyüttesnek, igazgatási központ. Kiegyensúlyozott, adottságaival arányos, a közép-békési településegyüttes többi tagjával összehangolt, a megyei szempontoknak is megfelelő további fejlődése országos érdekünk. 10