1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

I. ÖSSZEFOGLALÓ Pécs lakónépessége 1980. január 1-én 168 715 fó volt, 12 %-kal több, mint tiz évvel azelőtt. A fejlődés évi átlagos üteme az előző évtizedekhez mérten csökkenő irányzatot mutat: az ötvenes években évente 2,4 %-kal növekedett a város népessége, a hatvanas években 2,2 %-kal, a legutóbbi évtizedben már csak 1,2 %-kal. Az ország hét nagyvárosa közül itt volt a legalacsonyabb a népesség gyarapodása. A tényleges szaporodás 60 %-a a vándorlási különbözetből adódott, 40 %-a a természetes szaporodásból. 1980. év elején a lakosság 48, 0 %-a volt férfi, 52,0 %-a nő. Az elmúlt évtizedben Pécsett is növekedett a nőtöbblet, mig 1970-ben 1 000 férfire 1 061 nő jutott, 1980-ban már 1 085. A lakosság korösszetételében csak kisebb változások történtek: a gyermekkoruak és az idősebb felnőttkoruak (40-59 évesek) aránya valamelyest nőtt, a fiatal felnőttkoruaké (15-39 évesek) csökkent, az öregkoruaké nem változott. 100 felnőttkorura 1970-ben 31, 1980-ban 32 gyermek jutott. Pécsett a gyermekkoruak aránya 21 % volt, legalacsonyabb a nagyvárosok között, ugyanakkor magas, 15 %-os az öregkoruak aránya. Az elmúlt évtizedben a 15 év feletti népességen belül tovább csökkent a nőtlenek és a hajadonok aránya, nőtt az özvegyeké és az elváltaké. Az 1970. évhez mérten az elvált férfiak száma 71 %-kal, az elvált nőké pedig 65 %-kal emelkedett. Az elvált férfiak száma már meghaladta az özvegy férfiakét. A nők gyermekvállalási készsége Pécsett az elmúlt évtizedben nem változott: 100 házas nőre 166 élveszületett gyermek jutott, tiz évvel korábban 165. A többi nagyvároshoz és a városok átlagához mérten Pécsett alacsony a gyermekszám. A 15 év feletti házas nők 12 %-a gyermektelen, 33 %-a egy gyermeket, 41 %-a kettőt, 14 %-a három vagy több gyermeket szült. Az iskolázottság szinvonala tovább emelkedett, 19 70-ban a 7 éves és idősebb népességből 41 % nem végezte el az általános iskola 8 osztályát, 1980-ban ezek aránya 31 % volt. A középfokú végzettségűek hányada 21 %-ról 31 %-ra, a felsőfokú végzettségűeké 5 %-ról 7 %-ra emelkedett. Az aktiv keresők száma az előző népszámláláshoz képest 11 %-kal növekedett, azonban arányuk az összlakosságon belül - a férfiak gazdasági aktivitásának csökkenése miatt - valamelyest kisebb a tiz évvel korábbinál. Az iparban az aktiv keresők száma az előző évtizedekben tapasztalt dinamikus növekedés után a hetvenes évtizedben 1 %-kal csökkent. Ennek következtében 45 %-ról 40 %-ra mérséklődött az itt dolgozók részaránya. Az anyagi ágakon belül még a mezőgazdaságban csökkent a dolgozók száma, ám részarányuk mindössze 2,4 % volt. A többi ágazat jelentősen növelte dolgozóinak számát. A foglalkoztatottság a nem anyagi ágakban emelkedett a legnagyobb mértékben, közel egyharmadával, ami az ágazat részarányát összességében 2 7 %-ra emelte. 5