1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

A nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak többsége, 58-%-a nő. A nők aránya azonban viszonylag alacsony a műszaki munkakörben dolgozóknál (23 %), valamint a vezető, irányító beosztásban dolgozóknál. A pécsi vállalatok, üzemek, intézmények mindig vonzották a környék munkaképes lakosságát. Ez megmutatkozott abban, hogy sokan vállaltak munkát Pécsett ugy, hogy naponta jártak be munkahelyükre. Számuk 1980. január 1-én 17 661 fő volt, akiknek 61 %-a a napi munkaerő-vonzáskörzetbe tartozó községekből Ingázott a megyeszékhelyre. Ugyanakkor nagy számban voltak azok is (7 431 fő), akik vidékre utaztak naponta, mert a városkörnyéki községekben vállaltak munkát. A naponta bejáró dolgozók száma tiz év alatt 46,6 %-kal növekedett, az eljáróké 10,3 %-kal csökkent. A Pécsett dolgozók száma 12, 5 %-kal magasabb volt, mint a helyben lakó aktív keresőké. Az ingázók túlnyomó része férfi, arányuk az eljárók között magasabb (81 %), mint a bejárók között (71 %). Emlitésre méltó a nők 37 %-os aránya a Pécsre bejáró iparban foglalkoztatottak között. A kereskedelemben már a bejárók több, mint fele, az eljárók közel fele a nő, az egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatási ágazatban pedig mind a be-, mind az eljárók kétharmada nő. Legnagyobb volt az ingázás az iparban, az összes bejáró 33,1 %-a, az eljárók 69, 1 %-a ipari üzemben dolgozott. A bejárók száma 5 900 fő, csak 720 fővel haladta meg a vidékre ingázókét. Az épitőipar 4 000 főt vonzott a pécsi építkezésekre, vidékre csak 200-an jártak. Hasonló volt a helyzet a szállitás és hírközlés, a kereskedelem, a vízgazdálkodás és a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatokban, ahol a vidékre járók kis száma mellett sokan ingáztak pécsi munkahelyekre. A szállitás és hírközlés 3 100, a kereskedelem 1 600, a személyi-és gazdasági szolgáltatás 1 000 főt vonzott naponta pécsi munkahelyre. A többi ágazatban az ingázók száma 1 000 fő alatt van. A vidékre ingázók között nagyobb arányban vannak szellemi foglalkozásúak, mint a bejárók között. A bejárók 83 %-a fizikai, 17 %-a nem fizikai (szellemi) foglalkozású, az eljáróknál ugyanezek az arányok 62, illetve 38 %. A társadalom osztály- és rétegtagozódása A felszabadulást követő társadalmi és gazdasági változások hatására megkezdődött a népesség foglalkozási átrétegződése, társadalmi szerkezetének átalakulása. Ez a kezdetben gyors folyamat a hetvenes évek elején mérséklődött. Az elmúlt évtized fő jellemzője az volt, hogy a még szabad női munkaerő munkába vonásával közel teljessé vált a nők foglalkoztatása. 1980. év elején Pécs népességének majdnem kétharmada a munkásosztályhoz, egyharmada a nem fizikai (szellemi) foglalkozásuakhoz tartozott. A szövetkezeti parasztság aránya csak 2,1% volt, a kisárutermelő, kiskereskedő rétegé pedig 1,8 %. (A város társadalmi szerkezete lényegesen eltért a megyeitől, ahol - Pécs nélkül számítva - a munkásosztályhoz közel ugyanannyian tartoztak, mint Pécsett, a szövetkezeti parasztság aránya viszont jóval nagyobb (22 %), a nem fizikai foglalkozásúak aránya pedig 14 %. ) 39