1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

Az aktiv keresők számának alakulása népgazdasági ágak szerint 1949-1980 Népgazdasági ág Az aktiv keresők száma (1000 fő), 1980 Megoszlás (%) Az előző népszámlálás %-ában Népgazdasági ág Az aktiv keresők száma (1000 fő), 1980 1949 1960 1970 1980 1960 1970 1980 Ipar 32,8 37,8 44,6 44,9 40, 1 176,1 138,3 98,9 Építőipar 6,9 2,9 7.4 8,4 8,4 374,9 157,6 110,1 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1.9 9,0 6.7 3,9 2,4 110,5 80,9 68,2 Szállítás és hirközlés 7.1 8.4 9.3 8,2 8,7 165, 5 121,2 117,0 Kereskedelem 9,6 8,0 10.2 10. 5 11,7 190,6 141, 1 123,6 Vízgazdálkodás 1.1 0.2 0,4 1,2 1.3 287,0 407, 7 120,0 Nem anyagi ágak 22,4 33, 7 21,4 22,9 27,4 95, 0 147,4 131,7 Összesen 81,8 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 149,3 137,6 110,5 Pécsett az ipari keresők száma mindenkor szoros összefüggésben volt a bányászattal kapcsolatos gazdaságpolitikai elhatározásokkal. Az ipari aktiv keresők egyharmada, közel 11 000 fő dolgozik a bányászatban. Számuk az elmúlt tiz év alatt 20 %-kal csökkent. Az iparon belül jelentős iparág a könnyűipar 23,8 %-os részaránnyal, itt 7 800 fő dolgozik, súlya az iparon belül lényegesen nem változott. Az élelmiszeriparban dolgozók közel 1 000 fős létszámnövekedése az iparág részarányát 13,7%ra emelte. Az iparági szerkezetben a legnagyobb változást a gépiparban foglalkoztatottak közel 70 %-os növekedése jelentette. A gépiparban 4 500 fő dolgozott, az ipari aktiv keresők 13,6 %-a. Az épitőanyagiparban foglalkoztatottak száma tiz év alatt közel 10 %-kal csökkent. Az aktiv keresők száma az építőiparban az elmúlt évtizedben a város összes aktiv keresőihez hasonló mértékben nőtt, igy arányuk nem változott. A mezőgazdaságnak a város gazdasági életében korábban sem volt kiemelkedő szerepe, s több évtizede csökkenő létszám mellett 1980-ban már csak 2,4 % volt a súlya. Hasonlóan kis jelentőségű a vízgazdálkodási ágazat, mely alig 1 000 főt foglalkoztat. A szállítás és hírközlés, valamint a kereskedelmi ágazatban - ha valamelyest csökkenő ütemben is - folytatódott az aktív keresők számának dinamikus növekedése. Emelkedett ezen ágazatok súlya is a gazdasági ágazatokon belül, különösen a kereskedelemé, amely az évtized végén az összes aktiv kereső 11, 7 %-át foglalkoztatta, az ipar és a nem anyagi ágazatok után a legtöbbet. A nem anyagi ágazatokban együttesen 1960 után következett be a foglalkoztatottság nagymérvű bővülése: a hatvanas években 47,4 %-kal, a hetvenes években 31, 7 %-kal nőtt az aktiv keresők száma. A nem anyagi ágazatokon belül 1980-ban a legtöbben ezen ágazatok aktiv keresőinek közel 60 %-a az egészségügyi, valamint a szociális és kulturális szolgáltatásban, egyötöd-egyötöd részük pedig a személyi és gazdasági, illetve közösségi közigazgatási és egyéb szolgáltatásban dolgozott. A nők foglalkoztatottsága az elmúlt évtizedben is fokozódott, az aktiv kereső nők száma 17,3 %-kal emelkedett, míg a férfiaké csak 5,2 %-kal. Ennek következtében a nők aránya az aktiv 35