1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

A gazdasági aktivitás annak hatására változott, hogy az elmúlt tiz év alatt az összlakosság számának 12,3 %-os emelkedésén belül az aktiv keresők száma csak 10,5 %-kal nőtt, az inaktiv keresőké viszont másfélszerese lett az 19 70. évinek. Az eltartottak száma nagyjából változatlan maradt. A népesség gazdasági aktivitás szerint 1930-1980 Év Összesen (1 000 fő) Aktiv Inaktiv Eltartottak A 100 aktiv keresőre jutó Év Összesen (1 000 fő) keresők Eltartottak A 100 aktiv keresőre jutó Év Összesen (1 000 fő) aránya (%) inaktiv kereső eltartott inaktiv kereső és eltartott együtt 1930 75,1 40, 0 5,0 55,0 13 138 151 1941 89,2 42, 8 5,0 52,2 12 122 134 1949 89,0 40, 5 6,7 52,8 17 131 148 1960 115,5 46,6 8,1 45,3 17 97 114 1970 150,2 49,3 13, 7 37, 0 28 75 103 1980 168, 7 48, 5 18,4 33,1 38 68 106 A gazdaságilag aktivak számának emelkedése, az országos irányzathoz hasonlóan, Pécsett is a felszabadulás utáni két évtizedben volt a legnagyobb. Az ötvenes években 49,3 %-kal, a hatvanas években 37,6 %-kal nőtt az aktiv keresők száma, és ennek megfelelően arányuk is az összlakosságon belül. A háborút követő talpraállás után ez a fellendülés időszaka volt a város gazdasági életében. Előbb a szénbányászat kapott országos támogatást, majd az uránércbányászat kiemelt beruházása teremtett munkaalkalmat, nemcsak az ipari, hanem az épitőipari munkások részére is. Ugyanakkor az ipar az extenziv fejlesztés korát élte. A fokozódó beruházások, lakás- és közmüépitkezések is igényelték és vonzották a munkaerőt. A falvakból nagy számban jöttek a városba munkát vállalni, emellett a saját lakosságon belül is volt tartalék, ugyanis 1949-ben Pécsett a nőknek csak 19,9 %-a volt aktiv kereső foglalkozású. A hatvanas évek vége felé a város népességének gazdasági aktivitása tetőzött. A keresők számának gyors ütemü növekedését a hetvenes években már mérsékeltebb fejlődés váltotta fel. Voltak ennek gazdasági okai is. (Pl. a bányászat munkaerőigénye már nem növekedett, sőt a szénhidrogénekre épülő energiaprogram csökkentette azt. ) A munkaerőforrás is kezdett elapadni több tényező együttes hatására; igy a mezőgazdaság tartalékai lassan kimerültek, csökkent az ifjúsági utánpótlás, részben mert kisebb létszámú évjáratok léptek munkaképes korba, részben mert nőtt a továbbtanulók száma és aránya. A férfiak foglalkoztatottsága lényegében elérte a maximálist, a nőknél is olyan szintet ért el, hogy a háztartáson belüli munkaerőtartalék a hetvenes évek végére már minimálisra csökkent. A gazdasági aktivitás mérséklődésében demográfiai tényezők is közrejátszottak. Az életkor kitolódásával nőtt az időskorúak száma és aránya. A nyugdijasok számát növelte a korkedvezmény, a korhatár leszállítása a mezőgazdaságban, a rokkantsági nyugdij fokozódó igénybevétele. Mindezek mellett az elmúlt évtizedben a szülő nők közül mind többen hagyták abba a munkát gyermekgondozás céljából. 30