1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

magasabb, a 2 5-29 éveseknél az előbbiekénél jóval alacsonyabb, a 30 év felettieknél pedig már 10 % alatt van. A 60 év feletti férfiaknál a nőtlenek aránya 2-3 % között van, a nőknél a hajadonok aránya ugyanebben az életkorban viszont 6-8 %. A házasok aránya a férfiaknál a 45-59 éves korban, nők esetében a 30-44 éveseknél a legmagasabb, A nők korábban házasodnak, de a gyakoribb özvegyülés miatt az életkor vége felé erősen lecsökken a házas nők aránya. A férfiak több, mint fele az életkor vége felé is házas, az özvegy férfiak aránya csak a 85. év felett emelkedik 50 % fölé. A nőknek viszon már 69 év felett több, mint a fele özvegy. Az elváltak aránya a férfiaknál és a nőknél egyaránt a 35-49 évesek korcsoportjában a legmagasabb, de a nőknél jóval fiatalabb korban kezdődik az elválás arányának növekedése. A szülőképes korú házas nők 92,5 %-a egyszer, 7,5 %-a többször kötött házasságot. Az elvált és az özvegy nők esetében nagyobb a több izben házasodók aránya (9,6 illetve 8,3 %). A népesség szaporulatát nagymértékben befolyásolja a nők termékenysége. A házas nők gyermekvállalási készsége több évtizedre visszatekintve tartósan és fokozatosan csökkenő irányzatú. A termékenység mutatója, a 100 házas nőre jutó élveszületések száma Pécsett az 1920. évi 273-ról 1980-ra 166-ra csökkent. Mind kevesebb a sok gyermeket vállalók száma, a legtöbb családban ma már két gyermeket találunk, hármat már jóval ritkábban. A 15 éves és idősebb házas nők az élveszületett gyermekek száma szerint 1920, 1960-1980 Év 0 1 2 3 4-5 6-X 100 házas nőre jutó élveszületett gyermek Év élveszületett gyermekkel rendelkezők aránya (%) 100 házas nőre jutó élveszületett gyermek 1920 22,8 18, 1 15,9 13,1 15,3 14,8 2 73 1960 17, 7 30,6 28,9 12,1 7.5 3,2 181 1970 14,4 35,4 33,7 10, 1 4,8 1,6 165 1980 12,3 33,0 40,6 9, 5 3,5 1.1 166 Viszonylag kedvező jelenség Pécsett, hogy - az országos tendenciától eltérően - a termékenységi mutató az elmúlt évtizedben nem csökkent. Mégis a többi nagyvároshoz viszonyitva Szeged után itt a legalacsonyabb a házas nők termékenysége. A házas nők között 12,3 % volt gyermektelen. Ez az arány az elmúlt évtizedekben következetesen csökkent és viszonylag alacsony a többi nagyvároshoz mérten is. Az egy élveszületett gyermekkel rendelkezők aránya az előző évtizedek emelkedése után 1970-1979 között ugyan kissé visszaesett, Pécsnek a 33,0 %-os arányszáma mégis meghaladta az országos városi átlagot és valamennyi nagyvárosét. A két gyermekes házas nők aránya népszámlálástól népszámlálásig rohamosan emelkedett, 1980-ban Pécsetta házas nőknek már a 40,6 %-a ebbe a kategóriába tartozott. Ez az arány megközelitette a városok országos átlagát (41,2 %). Ezzel párhuzamosan következetesen csökkent a három és 24