1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A népesség számának és összetételének változása

Pécsett a népesség növekedésének üteme az elmúlt három évtizedben, ezen belül különösen a hetvenes években csökkent. A legutóbbi népszámláláskor a 100 000 lakost meghaladó hét vidéki város közül Pécs népessége az ötvenes években a többinél általában erőteljesebben emelkedett, a növekedés üteme tekintetében a hatvanas évtizedben még a középső helyet foglalta el, 1970 és 1979 között pedig már az utolsó volt. A népesség számának alakulása a nagyobb városokban 1949-1979 Megnevezés a/ A tényleges szaporodás ' A lakónépesség száma, 1980 Megnevezés 1949-1959 1960-1969 1970 -1979 A lakónépesség száma, 1980 Megnevezés százalék*

5/ fő A lakónépesség száma, 1980 Városok Budapest nélkül 19, 1 18, 1 17,1 532 837 3 642 218 Pécs 29,7 23,9 12,3 18 466 168 715 Miskolc 31,9 28,2 14,8 26 722 207 303 Debrecen 17,0 23,3 18,0 29 181 191 494 Szeged 11,7 26,9 12,6 19 080 170 794 Győr 21,1 19,2 21,0 21 547 124 147 Nyíregyháza 16,5 20,2 31,9 26 189 108 235 Székesfehérvár 34,9 40, 1 31,1 24 521 103 310 a/ 1949-1959 között jelenlévő népesség, 1960 után lakónépesség. - b/ Az időszak eleji népességszám %-ában. Pécs népességszámának alakulását számos tényező befolyásolta, amelyek közül jónéhány a többi városnál is éreztette hatását, mások viszont csak itt jelentkeztek. Ez utóbbiak közül kiemelkedő jelentőséggel birt, hogy az ötvenes évek második felében, illetve a hatvanas évtized elején a szénbányászatot erőteljesen fejlesztették, másfelől 1954-ben megkezdték az uránérc bányászatát, amelyek - mindenekelőtt a jó kereseti lehetőségek miatt - jelentős számban vonzották a munkaerőt. Az elmúlt évtized elején viszont átmenetileg csökkent hazánkban a szénbányászat jelentősége, ami Pécsett is éreztette hatását; a bányászok közül sokan elhagyták a munkahelyüket. Ezen időszakban mindemellett kedvezőtlenül hatott az is, hogy a nagyvárosok közül Pécsett volt a legalacsonyabb a születési arányszám és - Szeged kivételével - a legmagasabb a halálozások arányszáma, igy Szegedhez hasonlóan a természetes szaporodás aránya jóval elmaradt a többi nagyvárosétól, Pécsett a népességszám tényleges változásának nagyobb hányada, közel 60 %-a vándorlási nyereségből származott (az előző évtizedben 84 %-a), a természetes szaporodás aránya alig haladta meg a 40 %-ot. Az emiitett arányszámok - Szeged kivételével - eltérnek a többi nagyvárosétól. 18