1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Foglalkozás

fejlődés tovább folytatódott. Az irányítók között a nők aránya az elmúlt három évben 28 %-ról 29 %-ra, a szakalkalmazottak között 54 %-ról 57 %-ra módosult. A szellemi foglalkozású aktiv kereső nők egyéni foglalkozási főcsoport szerint, százalékban 1970, 1973 Egyéni foglalkozási főcsoport 1970 1973 1970 1973 Egyéni foglalkozási főcsoport 1970 1973 A megfelelő szellemi foglalkozási főcsoport aktiv keresőinek százalékában Műszaki 9, 2 9, 7 20, 7 21, 6 Államigazgatási, gazdasági 3,8 4, 2 28, 2 32, 2 Egészségügyi, kulturális 25, 3 25, 9 64, 0 66, 1 Irodai, számviteli 61, 7 60, 2 66, 9 70, 3 Összesen 100, 0 100, 0 52, 7 54, 7 Ebből: Irányitó 11,8 12, 3 28, 0 29, 1 Szakalkalmazott 55, 9 57,8 53,8 56, 6 Irodai dolgozó 32, 3 29, 9 74, 0 78, 3 A TÁRSADALOM OSZTÁLYSZERKEZETE Társadalmunk osztályszerkezete a felszabadulás óta történt társadalmi-gazdasági fejlődés hatására lényegesen módosult. A földreform, a termelőeszközök zömének állami tulajdonbavétele, majd a fokozatosan kialakult szövetkezeti tulajdonforma, az egyes osztályok, illetve rétegek létszámának, belső struktúrájának, társadalmon belüli súlyának jelentős mértékű változását, továbbá a régi uralkodó osztályt képező rétegek megszűnését és részben uj csoportok létrejöttét eredményezte. Az 1973. évi mikrocenzus, valamint a korábbi népszámlálások adataiból, a társadalom osztálytagozódásának vizsgálatához végzett előzetes számitások alapján a társadalom osztályszerkezetének változása, illetve az aktiv keresők és a népesség osztályösszetétele jó megközelitéssel megállapítható. Az aktiv keresők összetételét már az 1941.évi adatok szerint is a munkásosztály (akkor proletariátus) túlsúlya jellemezte. A mai meghatározás szerint a munkásosztályba tartozó kategóriákat figyelembe véve, több mint 2 millió 260 ezer fő, az aktiv keresők 54 %-a munkás volt. A munkásság össze, jtele a maitól lényegesen különbözött: 40 %-át a döntő mértékben bérmunkából élő mezőgazdasági dolgozók (ide értve a napszámosoka't, cselédeket és 1 kat. holdon aluli törpebirtokos-napszámosokat) alkották, s közöttük mindössze 30 %-os arányt képviseltek az ipar és építőipar fizikai dolgozói. Ebben az időben az aktiv keresők több mint egynegyedét tette ki az 1-20 kat. holdas parasztság (mezőgazdasági önállók és segitő családtagjaik), valamint a földdel nem rendelkező mezőgazdasági önállók és segitő családtagjaik. Az 1945-ös földreform 640 ezer családnak juttatott földet, közülük 360 ezer azelőtt földnélküli volt. Ezzel növekedett a kisárutermelők, azon belül a parasztság száma és aránya, ugyanakkor csökkent a mezőgazdasági munkásságé, ami egyben a munkásosztály létszámának és súlyának visszaesését eredményezte. Ezen túlmenően a munkások számának csökkenéséhez átmenetileg ható tényezők (háborús károk, nyersanyaghiány, infláció stb.) is hozzájárultak, így 1949-ben mintegy 1 millió 600 ezer fő, az aktiv keresők 39 %-a volt munkás. Ezt követően a szocialista iparosítás és általában a szocializmus tervszerű építése biztosította a munkásosztály dinamikus fejlődését. A mezőgazdaság területéről nagy számban áramlott át a munkaerő az 6 41 \