1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

VI. A MINTAVÉTELI ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGI HATÁRAI

A megbízhatósági határoknak 95 %-os valószínűségi szinten a tf standard hiba 1, 96-szorosa felel meg, + értelemben. Utóbbi értékek szerepelnek a 3 . sz. táblázatban. b/ A mintavétel relatív hibája százalékos arányként kifejezve: (T

p v = —100 P P A táblázat - a 95 %-os valószínűségi szintnek megfelelően - a relatív hibát is 1, 96 V^ értékben közli. c/ Egyedi, egyszerű véletlen kiválasztás relatív hibája. Ve = f

7* ÍÚ 10

0 ahol n a mintába vett egyedek (személyek) száma, np tehát a p arányszámmal szereplő ismérv mintába került egyedeinek abszolút számát jelenti. q = 1 - p. d/ A számlálókörzeti minta hibája, egybevetve az egyedi, egyszerű véletlen kiválasztás hibájával. Táblázatunk a kétféle relatív hiba hányadosát tartalmazza; V h= V e és ezzel tájékoztatást nyújt a számlálókörzeti minta relatív hatékonyságáról. 3. A LAKÁSONKÉNTI KIVÁLASZTÁS BEFOLYÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK A lakásonkénti csoportos kiválasztás hatására vonatkozóan két izben végeztek vizsgálatot: - az 1960. évi népszámlálás képviseleti mintájának előkészítése céljából az 1959. évi próbaszámlálás eredményeiből, - az 1963. évi mikrocenzus előkészítése érdekében az 1960. évi népszámlálás anyagából. Mindkét vizsgálat nem lakásonkénti, hanem háztartásonkénti kiválasztásra vonatkozott, de a lakáskiválasztásról is jó tájékoztatást nyújt, mert a legtöbb esetben egy lakás egy háztartásnak felel meg (1970-ben az egy lakásra jutó háztartások átlagos száma 1, 07 volt) és így az adatok szórása közelítőleg egyenlő. A vizsgálatok fő eredményeit a 4. sz. táblázat tartalmazza. A közölt adatok értelmezéséhez a következőket kell megjegyezni: A táblázat itt is az egyedi, egyszerű véletlen kiválasztás (1. sz. táblázatban közölt) standard hibájával veti egybe a háztartásonkénti (lakásonkénti) kiválasztás standard hibáját, a két adat hányadosaként. Egynél kisebb hányados esetén a háztartásonkénti csoportos mintavétel pontosabb eredményt ad, mint az egyénenkénti kiválasztás. Egynél nagyobb hányados esetén a csoportos mintavétel hibája nagyobb, mint az egyedi egyszerű véletlen kiválasztásé. Az ilyen is mérv-típus oknál az 1. sz. táblázat adatai e szorzóval átszámítva használhatók. A táblázat utolsó oszlopa figyelembe veszi a rétegzés javító hatását. Mindkét vizsgálatnál az alapul vett rétegzés a községeket csoportosította lakosszám-nagyságrend és foglalkozási jelleg (mezőgazdasági népesség aránya) szerint. A rétegzés a hányados kisebb értékeiben jut kifejezésre. 330