1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

V. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE

I V. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE 1. A MINTAVÉTEL ALAPELVEI A mikrocenzus - kis népszámlálás - olyan adatfelvételi eljáráson alapul, amely a népesség megfelelően kiválasztott kisebb részéről gyűjt adatokat, s ezekből óhajt megbizható információkat nyújtani az össznépességre vonatkozóan. A felvételbe bekapcsolt rész kiválasztása olyan módszerrel történik, amely kizár minden egyoldalú torzitást és a véletlen érvényesülését matematikailag biztosítja. A mintavételi eljárással becsült adatok bizonyos mértékben eltérhetnek a tényleges, vagyis a teljeskörü összeírással nyerhető adatoktól, az eltérések mértéke azonban nem olyan nagyságrendű, hogy a tájékozódást gátolná és a mintavételi hiba valószínű nagysága - a megbízhatósági intervallum - a matematikai statisztika eszközeivel megállapítható. Az 1973. január 1-i időponttal végrehajtott mikrocenzus - éppúgy, mint a korábbi, 1963. és 1968. évi mikrocenzusok - a népesség 2 %-ára terjedt ki. A kiválasztási arány alapjául szolgáló pontossági követelményt az 1960. évi népszámlálás előzetes mintavételes feldolgozásánál tűzték ki. A követelmény abban állott, hogy a közzéteendő legkisebb, 150 000 főnyi (kivetített) adat legfeljebb 5 %-os hibával legyen becsülhető, 95 %-os valószínűségi szinten. A mikrocenzusnál ugyanilyen fokú megbízhatóság biztosítása érdekében, a többlépcsős kiválasztásra való tekintettel az 1960. évi 1 %-os kiválasztási arányt 2 %-ra emelték. Az 1973. évi minta felépítése lényegesen eltért az előző két mikrocenzusnál alkalmazott eljárástól. Ott kétlépcsős minta készült, községek és lakások kiválasztásával, mig 197 3-ban a községek, számlálókörzetek és lakások kiválasztásával dolgozó eljárás lényegében háromlépcsős volt. A módszer megváltoztatását elsősorban az tette szükségessé, hogy a mikrocenzus mintája nagyobb keretbe illeszkedett be. A Központi Statisztikai Hivatal munkája során fellépő különböző mintavételes müveletek céljára un. "általános célú minta" készült, amely két-két teljeskörü népszámlálás között mind a tervezett folyamatos, mind az esetenként felmerülő adatgyűjtések keretéül fog szolgálni. Ennek a 10 %-os mintának végső egységei a népszámlálási számlálókörzetek. Az ilyen területi mintának ugyanis számos előnye van, többek között az, hogy megkönnyíti a címjegyzékek hosszabb időn át naprakész állapotban tartását és helyszíni ellenőrzését. A minta felépítésénél községek kiválasztását az összeírásnak kevesebb helységre való tömörítése és ezzel a helyszíni szervezés és lebonyolítás egyszerűsítése indokolta. Az általános célú minta ennek megfelelően kétlépcsős: első lépcsőben községekből, a másodikban teljes számlálókörzetekből áll. A mikrocenzus mintája az általános célú minta részét képezi. Annak valamennyi községét és számlálókörzetét tartalmazza, területi tömörítése tehát ugyanaz, mint az általános célú mintáé. Minél több területi egység bekapcsolását ugyanis a minta jósága, illetve a megbízhatósági határok szűkítése iránti követelmény indokolja. A 10 %-os keretnek 2 %-os-ra való csökkentése érdekében az összeírandó lakások számánál kellett a minta terjedelmét 1/5 részére redukálni. Ennek érdekében tehát a kiválasztott körzetekben átlagosan minden ötödik lakás került be a mikrocenzus mintájába. 317