1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A kétféle érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkező személyek annál a bizonyítvány-, illetve oklevélfajtánál vannak számbavéve, amelyik foglalkozásukhoz közelebb áll. GAZDASÁGI AKTIVITÁS Gazdasági aktivitás szempontjából a népesség aktiv keresőkre, inaktiv keresőkre és eltartottakra oszlik. Aktiv keresők a kereső tevékenységet folytató, fizetéssel, jövedelemmel rendelkező és 1972 utolsó hetében ténylegesen dolgozó, illetve munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban levő személyek, tehát a vállalatok, intézmények, hivatalok, termelőszövetkezetek, önállók alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, iparosok, kereskedők stb.). Idetartoznak a nem mezőgazdasági önállók segitő családtagjai; az állást változtató, átmenetileg munkanélküli személyek (ha 1972-ben még dolgoztak); a sorállományú és tartalékos szolgálatot teljesítő személyek, ha bevonulásuk előtt már aktiv keresők voltak; a büntetésüket töltő személyek, ha a büntetés megkezdése előtt már dolgoztak. Aktiv keresőnek minősülnek továbbá az alkalmi munkások, napszámosok, mezőgazdasági segitő családtagok közül azok, akik 1972. év folyamán legalább 90 napig dolgoztak. (1960-ban a segitő családtagok száma az akkori bevallás alapján - a ledolgozott munkanapok számának kérdezése nélkül - került megállapításra.) Nem tartoznak ide a szakmunkástanulók, akiknek száma az eltartottak között szerepel. Az aktiv keresőkön belül - állandóan foglalkoztatottak azok, akik 1972 utolsó hetében dolgoztak, illetve munkaviszonyuk, szövetkezeti tagsági viszonyuk, iparengedélyük ebben az időben is fennállt; - időszakosan foglalkoztatottak mindazok, akik az állandó foglalkoztatás feltételének nem felelnek meg, de 1972. év folyamán legalább 90 napig dolgoztak, továbbá az átmenetileg munkanélküliek. Inaktiv keresők azok a személyek, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ide tartoznak a nyugdijasok, járadékosok, akik bármilyen összegű öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdijat, járadékot, kegydijat kapnak, még akkor is, ha időszakos foglalkozást folytatnak; a gyermekgondozási szabadságon levők; (gyermekgondozási szabadságon levő az a korábban dolgozó anya, aki három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vett igénybe és ezen idő alatt a 3/1967. Korm. sz. rendelet értelmében gyermekgondozási segélyben részesül; a földjük, házuk bérbeadásából, albérlő-, ágybérlőtartásból élők, vagy eltartási szerződést kötött személyek, az un. egyéb inaktiv keresők. Nem minősül inaktiv keresőnek a nyugdiját- szüneteltető saját jogon nyugdijas, valamint az özvegyi nyugdíj mellett teljes munkaidőben (aktiv keresőként) foglalkoztatott személy. Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak a keresők említett két csoportjába, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek. Ilyenek: a 14 éven aluli gyermekek, a 14 éves és idősebb általános iskolai, középiskolai tanulók, a felsőfokú tanintézeti hallgatók, akkor is, ha ösztöndijasok, a szaktanfolyami, szakiskolai hallgatók, a szakmunkástanulók, a háztartásbeliek és egyéb eltartottak, az első izben állást keresők, a közületi eltartottak (a szociális intézmények által eltartott, nem kereső személyek). A szakmunkástanulókat (régebben: tanonc, ipari stb. tanulók) a korábbi népszámlálások a keresőkhöz sorolták, jelenleg az eltartottak között szerepelnek. A korábbi népszámlálási közlések kereső, illetve eltartott adatai ezért összehasonlításra nem alkalmasak, hanem csak a jelen kötet összefoglaló részében közölt visszatekintő adatok, amelyek már a régebbi adatok átdolgozása alapján mutatják az aktiv keresők (szakmunkástanuló nélkül) és az eltartottak (szakmunkástanulóval) számának alakulását. 293