1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történik. Iskolai végzettségnek a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősülnek, az adatok tehát nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, tanácsakadémia, gép- és gyorsíróiskola stb.) és a szakmunkástanuló iskolákban szerzett képesítést. Ennek az elvnek megfelelően, csak azt tekintjük iskolába járónak, aki rendszeres iskolát látogat, függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelző tagozaton végzi azt. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, » 2-6 évfolyamos egyetem, főiskola (akadémia) és felsőfokú technikum. Az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok és osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: - a középiskola 1-4 osztályát az általános iskola 5-8 osztálya, - a polgári iskola 1-4 osztályát az általános iskola 5-8 osztálya, - a középiskola 5-8 osztályát a középiskola 1-4 osztálya. A"0" osztályt végzettek csoportja azok számát tartalmazza, akik az általános (elemi) iskola első osztályát sem végezték el, függetlenül az irni-olvasni tudástól. A 2. 1. 12 sz. táblázatban a legmagasabb iskolai végzettség kimutatása annyiban tér el a fentiektől, hogy ebben az 1960 után szerzett szakmunkástanuló iskolai bizonyítvány ís beszámításra került, de csak abban az esetben, ha érettséginél alacsonyabb, de 8 általános vagy annál magasabb iskolai végzettséggel párosult. A későbbiekben felsorolt érettségi bizonyítvány típusoktól eltérően 1910 és 1941 között a népszámlálások csupán a 8 osztályos gimnáziumi, felsőleányiskolai, főreáliskola!, leánykollégiumi, leányliceumi, reáliskolai, tanítóképzői, illetve kereskedelmi középiskolai végzettségeket tekintették középiskolának. Az 1920. évi népszámlálás az Állatorvosi Főiskolát (Akadémiát), Bányászati Főiskolát, Erdészeti Főiskolát, Gazdasági Akadémiát, Keleti Kereskedelmi Akadémiát, Kiviteli Akadémiát, Tengerészeti Akadémiát a szakiskolák közé sorolta, ezért az ilyen tipusu iskolákban végzetteket a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzettek száma sem tartalmazza. Az 1.1.15 sz. tábla 1920. és 1930. évi adatsoraiban: - az iskolai végzettség nélkül irni-olvasni tudó népesség számát az "Általános iskola 1-3 osztály", - a középiskola 1 osztályát végzettekét az "Általános iskola 8 osztály", - a középiskola 2-3 osztályát végzettekét a "Középiskola 1-4 osztály", - a középiskola 4 osztályát végzettekét pedig az "Érettségi" rovatának adata tartalmazza. Ennek megfelelően az 1.1.16 sz. tábla 1920. és 1930. évre vonatkozó sorainak a "10-X éves népesség (férfi, nő) 0 osztály" rovata nem tartalmazza az iskolai végzettség nélkül irni-olvasni tudókat, viszont a "18-X éves népesség (férfi, nő) legalább érettségi" rovat magában foglalja a középiskola 4 osztályát elvégzettek, de érettségi bizonyítványt nem szerzettek számát is. A fentiek értelemszerűen vonatkoznak a felsorolt táblázatok 1910. évi adatsoraira is. 290