1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Demográfia

A propagativ korú házas nők gyermekszám szerinti összetételében hasonlóképpen csekély mérvű módosulások figyelhetők meg. Egyedül a kétgyermekesek aránya nőtt, az egygyermekeseké változatlan maradt, és kisebb mind a gyermektelenek, mind pedig a három-, valamint a négy- és többgyermekesek aránya. A 15 éves és idősebb, illetve a propagativ korú házas nők az élveszületett gyermekek száma szerint, százalékban 1930-1973 Év Összesen 0 1 2 3 4-X Év Összesen élveszületett gyermekkel 15-X éves 1930 100, 0 17,1 16, 9 16, 5 12,8 36, 7 1960 100, 0 15,1 25,4 25,8 13, 9 19,8 1970 100,0 13,8 29, 2 31, 0 12, 7 13, 3 1973 100, 0 13, 0 29, 2 32, 7 12, 7 12, 4 15-49 éves 1930 100, 0 18,4 19,9 18, 9 13, 7 29, 1 1960 100, 0 15, 3 29, 3 28, 5 13,4 13, 5 1970 100, 0 13, 5 33,2 33,8 11,4 8, 1 1973 100, 0 12, 6 33,2 36, 0 11, 1 7, 1 1973.év az 1970. év százalékában 15-X éves 101,8 95,9 101, 7 107, 5 101,8 95, 3 15-49 " 99, 3 92, 3 99, 4 106, 0 97, 0 86, 1 A községekben több mint másfélszer annyi élveszületett gyermek jut 100 házas nőre (229), mint a fővárosban (141). A többi városban a termékenységi mutató értéke 185. A megyék közül 1970 és 1973 között Csongrádban 195-ről 204-re nőtt, Szolnokban 219-ről 211-re, Szabolcs-Szatmárban 276-ról 270-re csökkent a 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma. Jelenleg a legmagasabb Szabolcs-Szatmár (270) és Hajdú-Bihar (257) megyében, 200 alatt marad Heves és Somogy megyében. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásában az 1970 és 1973 között bekövetkezett változások eredményeként az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségűek kisebbségbe kerültek, 1930-ban a népesség csaknem kilenctizedét, 1960-ban 71, 1970-ben 54 %-át tették ki. A kötelező (általános iskola 8 osztály), valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek számában megfigyelhető 15