1973. ÉVI MIKROCENZUS Adatai (1974)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Demográfia

kedett, az utóbbi viszont 173 ezerrel, egynegyedével csökkent, mivel az I. világháborús kislétszámu korosztályok az 1970. évi népszámlálás időpontjában az 50-54, a mikrocenzuskor az 55-59 évesek korcsoportjába tartoztak. Nemenként vizsgálva a főbb korcsoportok arányának alakulását szembetűnik, hogy mig a produktiv korú férfiak hányada emelkedett, addig az ilyen korú nőké egy árnyalattal csökkent. Az öregkoruak aránya párhuzamosan alakult akét nemnél: a 60 évesek és idősebbek a férfiaknak 16 %-át képezik az 1970. évi 15%-kal szemben, a nőknek viszont az ilyen korúak 20, illetve 19 %-át alkották a fenti időpontokban. A gyermekkoruak aránya a férfiak körében az utóbbi három év során 22-ről 21 %-ra, a nők között 20 %-ról 19 %-ra esett. A nem produktiv korúak számának 1970-1973 közötti változása oda vezetett, hogy a nők körében - a népesség számbavételek történetében először - az öregkoruak száma meghaladja a gyermekkoruakét. A népesség korstrukturájában beállott változásokat településtipusonként vizsgálva elsősorban az öregkoruak arányának a fővárosban, a produktiv korúak rovására történt emelkedése, továbbá a gyermekkoruak hányadának a községekben bekövetkezett csökkenése érdemel emlitést. Mindhárom aránymódosulás mértéke meghaladja az országos kormegoszlásban beállott változásokét. 1973-ban a produktiv korúak aránya tekintetében Budapest és a többi város között már alig van eltérés (65, ill. 64 %), a községekben viszont a 15-59 évesek hányada változatlanul jóval alacsonyabb (59 %). A gyermekkoruak arányában mutatkozik a legnagyobb különbség a főváros és az ország többi része között. Mig Budapesten a népességnek csupán 14 %-a, addig vidéken ennek másfélszerese 0-14 éves. A 60 éveseknek és idősebbeknek az össznépességben képviselt súlya valamennyi településtípusban növekedett 1970 óta, ennek eredményeként arányuk a fővárosban eléri, a községekben megközeliti az egyötödöt, a többi városban ennél sokkal kisebb (15 %). A népesség főbb korcsoport szerint százalékban, településtipusonként 1970, 19'73 Össze0-14 15-59 60-X Össze0-14 15-59 60-X Terület sen éves sen éves 1970 1973 Budapest 100, 0 14, 3 67, 0 18, 7 100, 0 14, 4 65, 2 20, 4 Városok 100, 0 21, 3 64, 1 14, 6 100, 0 20, 4 64, 1 15, 5 Községek 100, 0 23, 5 58, 8 17, 7 100, 0 22, 0 59, 2 18, 8 Összesen 100, 0 21, 1 61, 8 17, 1 100, 0 20, 1 61,8 18, 1 A főbb korcsoportok egymáshoz viszonyitott arányában a településtípusok között mutatkozó eltérések mérséklődtek, 100 produktiv korura 1973-ban már csak tizeneggyel több nem produktiv korú jut vidéken (64), mint Budapesten (53), három évvel korábban a különbség még tizenhatot tett ki (65, ill. 49). Hasonlóképpen a városok és községek mutatói is közelebb kerültek egymáshoz, miután a 100 produktiv korura jutó nem produktiv korúak száma a városok összességében 53-ról 55-re nőtt, a községekben pedig 70-ről 69-re csökkent. A gyermekkoruak aránya valamennyi megyében csökkent, leginkább Baranyában, Veszprémben és Szabolcs-Szatmárban. Mig jelenleg négy megyében - Csongrád, Somogy, Heves és Békés - marad a 0-14 éve12