1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Győr megyei város adatai (1972)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételének 1960-1970 közötti változását a nőtlenek, illetve hajadonok arányának csökkenése és mindkét nemnél az elváltak arányának növekedése jellemzi. Az elváltak száma mindkét nemnél mintegy 90 százalékkal emelkedett. A házas nők termékenységének alakulását az előző népszámlálásokhoz viszonyitva kedvezőtlenül befolyásolja egyrészt a magas gyermekszámu idŐB nők kihalása, másrészt a fiatalabb házas nők termékenységének visszaesése. 1970 elején 100 házas nőre 176 született gyermek jutott, az 1960 évi 203-mal, illetve az 1920 évi 342-vel szemben. Az átlagos gyermekszám csökkenését a 3 és több gyermeket szült nők számának visszaesése okozta. Az egy és a két gyermekes, valamint a gyermektelen nők száma jelentősen megnőtt. Született gyermekek száma A házas nők százalékos megoszlása 1970 év az 1960 év százalékában Született gyermekek száma 1920 1960 1970 1970 év az 1960 év százalékában 0 20,0 16,8 15,4 116,6 1 17,3 26,7 32,1 153,7 2 12,8 28,2 32,8 149,2 3 11,1 13,6 10,9 102,8 4-5 15,2 10,0 6,4 81,8 6-X 23,6 4,7 2,4 66,2 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 128,0 100 házas nőre jutó gyermek 342 203 176 86,6 A népesség iskolai végzettségének szinvonala Győr városban is az országoshoz nasonlóan, de annál nagyobb mértékben emelkedett. Egyaránt nőtt az általános iskola 8 osztályát végzettek, az érettségi bizonyítványt és a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzettek aránya. Az általános iskola 8 osztás lyát végzettek aránya az 1960 évi 23t9 százalékről 31,3 százalékra emelkedett és ezzel egyidejűleg csökkent a kevesebb általános iskolai osztályt végzettek aránya. Az iskolába nem jártak aránya az 1949 évi 2,3, illetve az 1960 évi 1,8 százalékról 1,0 százalékra esett vissza. Az érettségi bizonyitvánnyal rendelkezők aránya 1941-hez viszonyitva közel ötszörösére, a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzetteké pedig közel háromszorosára emelkedett. Legmagasabb iskolai végzettség A 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása Legmagasabb iskolai végzettség 1941 1949 1960 1970 Nem járt iskolába 2,8 2,3 1,8 1,0 Általános 1-3 7,4 7,5 7,1 4,8 Általános 4-5 „ 17,1 13,7 10,0 6,7 iskola 6-7 osztály 50,4 47,6 39,8 28,6 8 12,8 16,9 23,9 31,3 Középiskola 1-4 4,3 4,0 5,3 6,3 Érettségi 3,5 6,2 9,4 16,5 Felsőfokú oklevél 1,7 1,8 2,7 4,8 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 A népesség iskolázottsági színvonalának emelkedését jól mutatják azok az arányok, amelyek a meghat ározott korú népesség iskolázottságát világítják meg. A 10 éves és idősebb népességből az iskolába nem jártak aránya az 1949 évi 1,6, illetve az 1960 évi 1,0 százalékról 0,6 százalékra csökkent. A 15 éves és idősebb népességnek 1970-ben már 65 százaléka elvégezte legalább az általános iskola 8 osztárlyát, és jelentésen emelkedett a 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségizettek aránya, va^lamint a 25 éves és idősebb népességből a felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkezők aránya is. 11