1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 9. Az adatok közzétetéle

legfontosabb előzetes adatok az l/a jelzésű kötetben az uj beosztás szerint közzétételre kerültek. A népszámlálás részletes eredményeit tartalmazó kötetek az 1970. julius 1-i államigazgatási beosztást tükrözik. Az 1970. január 1, és julius 1. között bekövetkezett fontosabb változások a következők: 3 község várossá alakult járások összevonása révén 10 járás megszűnt Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Veszprém megyében több község város irányítása alá került 16 község egyesült 5 község várossal egyesült (Győr, Kaposvár környéki községek) Ezenkívül számos község közös községi tanácsú lett. Az államigazgatási beosztás változott 1970. julius 1. óta is, ezen időpont utáni igazgatási változások azonban a kiadványokban már nem jelentkeznek. Igy az időközben megyei városi jogállást nyert Győr még nem a megyei városok között szerepel, több várossá alakított község még községként van kimutatva. A közös tanácsú községek adatai nemcsak összevontan, hanem egyenként (tehát a hagyományos községfogalom szerint) is megjelennek a községsoros táblákon. A közös tanács alá tartozó községek a tanács helyének községe mellett egyenként és összevont adatokkal is megtalálhatók. c/ MEGYEI KÖTETEK A megyei kiadvány-sorozat - beleértve a budapesti kötetet is - összesen 45 kötetből áll, szemben az 1960. évi 20 kötettel. Mig az elmúlt népszámlálás alkalmával valamennyi területi egységről egy-egy kötet került kiadásra, addig 1970-ben a megyékről két-két kötet, a megyei városokról egy-egy, Budapestről pedig három kötet jelent meg. A megyei kötetek közül az első négy részre tagolódik. Az "összefoglaló adatok" cimü fejezet visszapillantást ad az egész területre vonatkozólag 1930-ig, az egyes városokra, valamint a községek összességére 1949-ig. A "Megyei adatok" cimü fejezetben teljes részletességű adatok találhatók a megye egészére vonatkozólag. A harmadik fejezet a városok adatait foglalja magában. Végül a negyedik rész az egyes községekről adatsorokat tartalmaz. A kötet az alkalmazott fogalmakat ismertető fejezettel egészül ki. A közlések terjedelme területileg lépcsőzetes. A megyékről, megyei városokról és Budapestről az adatokat teljes részletességgel, többszörös kombinációban közölték, a többi városról már lényegesen kevesebb kombinációt, a községekről pedig csak a legfontosabb adatsorokat tették közzé. Az 1960. évi népszámláláshoz képest mellőzték a járási szintű kombinációs táblák elkészítését, ezért a járási adatok csupán a községsoros táblák együtt soraiként jelennek meg. Hasonlóképpen elmaradt a megyei és megyei városi kötetek elejéről a korábban szokásos szöveges elemzés is. A megyei városi kötetek kerületenként mutatják ki azokat az adatokat, amelyek a megyei kötetekben községenként kerültek közlésre. Az összefoglaló adatok tartalmazzák egyrészt a megyei város adatait, másrészt a város és a megye összesitett eredményeit. A területi publikáció sorozatnak befejező tagja a három budapesti kötet volt, amely 1973-ban Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésének, Budapest főváros létrejöttének centenáriumára 12. Az adatfelvétel 89 5 I