1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 8. Az 1970. évi népszámlálás gépi feldolgozása

A iegtöbb összefüggés valóban itt található és ha a sok közül csak egynek az ismertetésére is vállal­koznánk, már abból is belátható, hogy a kódolóktól a teljesen hibátlan összefüggés-lánc megkövete­lése - a rendelkezésre álló idő alatt - lehetetlenség lett volna. A teljesen automatikusan ellenőrzött és javitott recordokból a táblázás már közvetlen nyom­dai feldolgozásra alkalmas formában készülhetett és az ezzel kapcsolatos ellenőrzések, inkább már csak a hagyományos korrektura ellenőrzésekhez hasonlithatók. */ AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE A szerzett tapasztalatok alapján, összehasonlítva az elért eredményeket az elmúlt 1960. évi népszámlálás gépi feldolgozásával,az alábbi tények rögzíthetők. Jelentős eltérés az 1960-ban alkalmazott elvektől az: a/ előkészítés és szervezés munkájában,- figyelembe véve a számitógép által biztositott le­hetőségeket - a felvételnél és a kódolásnál is csak az elemi információkkal kellett dolgoz­ni, számitógéppel oldották meg a komplex kódok előállítását, valamint a személyi, csa­lád-háztartás, lakás-épület adatok egymással való kölcsönös kiegészítését, sőt a család­háztartás, illetve épület adatok kódolását is. b/ a feldolgozási és közlési program tervezésében és végrehajtásában, mert a teljes auto­matizálás megvalósítására törekedtek a hibajavításban és a táblázásban egyaránt. c/ a publikáció szervezésében és a kötetek nyomdai előkészítésében, mert számitógép és elektromos Írógép segítségével fotózásra alkalmas tükörlapokat állitottak elő és adtak át a nyomdának. Az alkalmazott modern technológia előnye minőségi és mennyiségi javulással, sőt néhány területen bővebb program ellenére is jelentkező megtakarításban mérhető. A család-háztartás és az épület adatok gépi összeállítása miatt nem kellett le kódolni, lyu­kasztani, kontrollálni, ellenőrizni, javitani kb. 3, 5 millió család-háztartás és több mint 2 millió épü­let tételt. A megtakarítás (az 1960. évi tapasztalatok alapján) a család-háztartás adatoknál 500 ezer az épületadatoknál 120 ezer munkaóra körül van. Ez jelentős részben manuális munka lett volna, va­gyis a népszámlálás jelenlegi létszámának közel 150 %-kai való emelését tette volna szükségessé. Ezzel szemben a számitógéppel a család-háztartás adatok összeállítása kb. l-l, 2 ezer óra, az épület adatoké pedig kb. 200 óra. A minőségi különbségre objektiv mércét nem lehet adni, elegendő annyit megemlíteni, hogy a mostani módszerrel az egymásnak megfelelő adatok egyezése természetes, míg kézi kódolás esetén ez gyakorlatilag nem biztositható. Nem vettük még figyelembe a tételek összetett ismérveinek gépi kódolását és az egymással kapcsolatban álló tételek (pl. szülő-gyerek) adatainak egyeztetését sem, mert ilyen korábban nem is volt, nincs hasonlitási alap. Az automatikus hibajavítás megvalósítása az előzőkhöz hasonló nagyságrendű manuális mun­ka-megtakarítást tett lehetővé. Korábban csak az ellenőrzést végezték géppel (az elektromechanikus és az elektronikus gépek közötti különbség miatt nincs értelme az időráfordítások összehasonlításá­nak) a javítást viszont egy 100 fős átlaglétszámu csoport 2 éven át végezte. A manuális munka mel­lett természetesen még a javitott tételek lyukasztására, ismételt ellenőrzésére, esetleg másodjavi­86

Next

/
Thumbnails
Contents