1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 8. Az 1970. évi népszámlálás gépi feldolgozása

követett hiba, valamint az előbbiekben emiitett helytelen háztartásfő kijelölése, a háztartáshoz tartozó többi személy idevonatkozó ismérveinek hiba-láncolatát vonta maga után. Ezeknek a hibáknak a feltárása és javitása nem okozott különösebb nehézséget, mert a hibák elkövetése rendszerben történt és a megfelelő algoritmus megtalálásával a számitógép a helyes kódokra transzformált. Ebben az ellenőrzési fejezetben a résztvevő fogalmakhoz viszonyítva a hibák 3, 16 %-os előfordulása, az összes javitás 15, 16 %-át jelentette. Ezzel az ellenőrzési fejezettel már biztosított volt, hogy egy későbbi fázisban a számitógép állitsa össze, a már minden tekintetben korrekt és ellentmondásmentes információkból a háztartás és- család fogalmakat tartalmazó recordokat. Összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek az 1960-ban végzett népszámlálással szemben a mostani tapasztalatok a háztartás-család összeállításával kapcsolatban. Akkor csak a legnagyobb nehézségek árán, sok ezer manuális óra ráfordítással tudták csak biztositani az egyezőséget a személyek és a lakások fogalmaival. Most meg ugyanaz a fázis, mint a személyek és lakások mellékterméke állt rendelkezésre ugyanabban az időben, párhuzamosan és ellentmondás mentes információkkal. Demográfiai és foglalkozási ismérvek végleges javitása A két ellenőrzési fejezetnek az automatikus hibajavítási rendszere teljesen azonosan volt érvényes. Amig az egyikben az iskolázottsággal, addig a másikban a foglalkozással kapcsolatos fogalmak voltak többségben. A két téma teljesen elkülöníthető volt egymástól, de kölcsönösen bizonyos ismérvek jóságának ellenőrzéséhez, egymást igénybevehették. A fogalmak ellenőrzéséhez és javításához a rendszer megkövetelte, hogy a fogalmak egymásutánjában sorrendiség (prioritás) legyen megállapítva. Erre feltétlen szükség volt, mert a már ellenőrzött és jóváhagyott fogalom tulajdonképpen belépett a bázisismérvek közé. Igy a bázisismérvek köre egyre bővült és mindig több és több véglegesített információ állhatott egy következő fogalom ellenőrzésére. A szerkesztés során nagy figyelmet követelt a fogalom teljes ellenőrzés vizsgálatának a lezárása, mert annak újra figyelembe vételére már nem volt lehetőség. Nagyon vigyázni kell tehát arra, nehogy valamelyik elágazás során kimaradjon vagy elmaradjon egy-egy ismérv az ellenőrzésből, mert a következő javításhoz az már felhasználható mint bázis és igaz információ változhat meg,amely később ellentmondáshoz vezet. A legösszetettebb és a legtöbb logikailag összefüggő kombinációs-lánc itt fordult elő, főleg a foglalkozási fogalmak vizsgálatánál. (Lásd: 3. tábla.) Az iskolai végzettség vizsgálatánál a különböző iskola rendszerekben megszerzett végzettségek közös nevezőre hozása, a mai megfelelőjére jelentette a legtöbb javitást. Ezeket a gép ha hibának is tekintette, már előre számoltunk vele, mert egyszerűbben megoldhatónak látszott géppel végrehajtani az egységesítést, mint akár a számlálóbiztosokkal vagy a kódolókkal elvégezni. A demográfiai javitások 0, 33 %-os részaránya, ami az összes javitás 17, 5 %-át teszi ki, az előbb ismertetett várható hibákkal együtt, aránylag jónak tekinthető. A foglalkozási ellenőrzések és javításoknál a fogalmakhoz viszonyított 0,51 %-os hibaarány az összes javításnak közel egyharmadát jelentette. Várható volt ez az arány, mert a legtöbb figyelmet igénylő és legösszetettebb fázisa volt ez a rész, már ugy az összeírásnak, mint a kódolásnak. 83